Jászladányban, az önkormányzat megkülönböztető politikája elleni tiltakozásul a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat öt képviselője éhségsztrájkba kezdett Fotó: MTI
A napokban a kiskunmajsai Kolompár Zoltán otthonába egy délelőtt beállított három rendőr. Az asszonyokon kívül senki nem volt otthon. Az egyenruhások házkutatásba kezdtek, erre azonban engedélyt nem voltak hajlandóak felmutatni. Igen keményen, megfélemlítően léptek fel, rövid kutakodás után magukhoz vettek több értéktárgyat, műszaki cikket, köztük sarokcsiszolót, fúrógépet, a tulajdonos munkaeszközeit, majd távoztak. Kolompár Zoltán, mikor hazaért megdöbbenéssel fogadta a hírt, még aznap bement a helyi rendőrörsre és követelte vissza az elvitt tárgyakat. Erre – beszámolója szerint – becsmérlő, trágár kifejezések kíséretében azt a választ kapta, hogy mutassa be a szóban forgó eszközökről kapott számláit, igazolván, hogy azok nem lopottak. A házkutatás egyébként jogilag megkérdőjelezhető keretek közt zajlott. Se hatósági tanú nem volt jelen, se a házkutatási jegyzőkönyv nem utalt semminem? rendőrségi eljárásra, ami alapján az intézkedést elrendelték volna. Ezek egyikének hiánya is elég ahhoz, hogy az eljárás szabálytalan legyen. (Vannak lehetőségek arra, hogy határozat nélkül foganatosítsanak házkutatást, ennek azonban semmiféle feltétele nem állt fenn.)
Kolompár sógorát, akivel egy lakásban élnek, pár nap múlva előállították, tizenkét órára a rendőrségen tartották, közben – mint mondta – megverték. Kolompár Zoltán azt állítja, hogy nem egyedül vele történt ilyen, másokkal is előfordult már hasonló incidens a városban, természetesen romákkal. Egyikük sem kapta vissza a lefoglalt tárgyakat. "Én is csak akkor fogom viszontlátni az orsómat, amikor a rendőr kimegy a tóra horgászni" – jegyzi meg kesernyésen.
Kiskunmajsán egyébként a rendőrség más területeken is "megkülönböztetett figyelmet" szentel a cigányoknak. Kolompár Orbán, roma származású helyi önkormányzati képviselő lapunknak elmondta, gyakran megesik, hogy biciklin közlekedő cigányokat ötvenezer forint körüli összegekre büntetnek meg rendőrök ilyen-olyan felfedezett szabálytalanságok miatt. A majsai rendőrörsön nem kívántak nyilatkozni az ügyről, így felettesükhöz, Fazekas Sándor alezredeshez, a kiskunhalasi rendőrkapitányság vezetőjéhez fordultunk, aki a Hetektől értesült először az esetről, amit először el sem akart hinni. Mint mondta kizártnak tartja, hogy ilyesmi megesett vagy egyáltalán megeshet, de a konkrét ügyet ki fogja vizsgálni.
A lapunk által nemrég közzétett bagi eset óta (mikor a bagi cigánynegyedbe harminc rendőrautó szállt ki és súlyosan bántalmaztak több családot) több hasonló esetről is tudósított a Roma Sajtóközpont (RSk). Február 22-én a Vas megyei Gércén két cigányok által lakott házat támadott meg hat csuklyás alak. "Eltakarodtok innen büdös cigányok" felkiáltással kővel bedobálták az ablakokat. A megtámadott családok rettegnek, és az ezt megelőző héten bántalmazott nádasladányi romákhoz hasonlóan el akarnak költözni, mivel a támadók arról is biztosították őket, hogy "ez volt a kezdet rohadt cigányok".
Sajátos módszerrel kívánt megoldást nyújtani a roma– magyar viszonyban egy Heves megyei tanár. Az erdőtelki Mikszáth Kálmán Általános Iskola nyolcadikos tanulói Kiss Jenő biológiaóráinak keretein belül ismerkedhetnek a "cigányságra jellemző tulajdonságokkal". Az óravázlat szerint ilyenek a magas munkanélküliség (70 százalék), bűnözés (80 százalékuk börtönlakó), viselkedési problémák, intellektuális elmaradottság, valamint a "sajátos illat". Egy tanulói kérdésre válaszolva – miszerint a magyaroknak nincs-e jellegzetes illatuk – a lelkes ismeretterjesztő tanár így felelt: olyan csak a cigányoknak, a négereknek, a zsidóknak és az araboknak, vagyis – az oktató szerint – a déli embertípusnak van. Az óravázlatra – amely egyébként újságcikkek(!) alapján készült – mind az iskola igazgatója, mind a település polgármestere igen büszke, és felháborítónak tartják, amikor a rasszizmus bélyegét sütik rájuk.
Aáry Tamás, az oktatási jogok országgyűlési biztosa – az RSk tájékoztatása szerint – ezzel szemben felháborítónak tartja a fenti gyakorlatot. A roma bűnözéssel kapcsolatos adatokat például légből kapott hazugságnak tekinti, az óravázlat pedig, szerinte, csak az előítéletek elmélyítését szolgálja. Pusoma Miklós a helyi roma önkormányzat elnöke az ügy kivizsgálását kérte Kaltenbach Jenőtől a kisebbségi jogok országgyűlési biztosától.
Tuza Péter ügyvéd a Roma Polgárjogi Alapítvány jogsegélyszolgálata révén számos hasonló esetben működött közre védőként. Elmondta, hogy bár Magyarországon nincs hivatalos álláspont – mert nem is lehet – ami legitimizálna etnikai csoportokkal szembeni visszaéléseket. A tapasztalat mégis az, hogy számos esetben a hatóságok szemet hunynak diszkriminatív lépések felett, akár olyanok felett is, amiket maguk a hatóságok képviselői követnek el. Tuza hangsúlyozta, hogy jogállamban az ilyen jelenség nem megengedhető.
A Horthy-korszak cigányellenes propagandájáról Szita Szabolcs történész írása:
Fajnemesítéssel a keveredés ellen
2001. 03. 03. (V/9)
