Egy használatban levő inkubátor. Nem mai darab Fotók: Somorjai
"Az egészségügy helyzete válságos, életveszélyes. Ebben a katasztrofális
helyzetben a felelőtlen, halogató stratégia rontja az újraélesztés lehetőségeit"
– vezette fel a minap stílszerűen dr. Jankovics András, a Szent László Kórház
aneszteziológusa és szakszervezeti elnöke a Szent István Kórházban tartott egészségügyi
fórumot.
A fórumon a kórház igazgatója azt sérelmezte, hogy az egészségügyért felelős
miniszter, dr. Gógl Árpád szerint az ilyen és ehhez hasonló megállapítások a rémhírterjesztés
kategóriájába tartoznak, nem lenne szabad ijesztgetni a betegeket. Dr. Molnár Lajos, a
Szent István Kórház főigazgatója szerint ez a hozzáállás azért aggasztó, mert a
betegeket is érinti az a tény, hogy ma a szükségesnél 20 százalékkal kevesebb az
orvos és 30 százalékkal kevesebb az ápolószemélyzet, így műszakonként 8, azaz
nyolc perc jut egy-egy betegre, szemben az öt-hat évvel ezelőtti húsz perccel. Egy ápolóra
itthon műszakonként 25-30 beteg számít – míg Nyugat-Európában 3-5 ezeknek a száma.
A főigazgató ezenkívül kifogásolta, hogy a kormányzat méltánytalan módon a kórházi
vezetőket teszi felelőssé az intézmények gazdasági összeomlásáért, miközben a
finanszírozási rendszer eleve nem teszi lehetővé a rentábilis működést. Egy
laboratóriumban példának okáért a költségek 50-60 százalékát téríti az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), a fennmaradó összeget az adott egészségügyi
intézmény költségvetéséből pótolják, abból a keretből, amiből bérre, fejlesztésre
is költenek – ha jut. A leginkább alulfizetett szakmákban (labororvos, röntgenorvos,
aneszteziológus) már a képzés során is érzékelhető hiány alakult ki. Érdekes módon
ezek a szakmák Nyugaton éppen a legjobban megfizetett szakágak közé tartoznak.
Az egészségügyi dolgozók szerint a választási programban ígért 300-400 százalékos
béremelés kilátása Fidesz-szavazóvá tette az orvostársadalom nagy részét, akik
mostanra szembesültek a valósággal: nettó bérük, az infláció, a járulékok megvonása
folytán valójában csökkent.
Tíz évvel ezelőtt a kórházak kiadásaira reálértéken a mainak csaknem kétszerese
jutott. Az egészségügy helyzete az elmúlt két és fél év alatt tovább romlott: az
infláció alulértékelése miatt az ágazatnak 13 milliárd forinttal kevesebb jutott a
kiadásokra. 1999 májusában a kormány az elmaradt ügyeleti díjakra 20-22 milliárd
forintot ígért, amit végül nem utalt ki. A Semmelweis-nap alkalmából a minisztérium
nyilatkozatban tudatta, hogy 15 milliárd forintot utalnak át a kórházaknak. Gógl Árpád
egészségügyi miniszter több helyütt is úgy nyilatkozott: az egészségügy ezzel
elindul a kátyúból kivezető úton.
Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szövetségének (EDDSZ) elnöke
ezzel szemben azt állítja, hogy a az összeg tényleges kiutalásához először is nem
elégséges nyilatkozat, ahhoz kormányrendeletre van szükség, és még ha valóban el
is jut az összeg a kórházakhoz, azzal csak a tavalyi hiány visszapótlását fedezi a
kormány. "Ez egy egyszer? születésnapi ajándék, nem bérjelleg? juttatás, nem épül
be a béralapba, amire a további fejlesztések épülnek, tehát nem oldja meg a
helyzetet."
Cser Ágnes elmondta, hogy az egészségügyiek demonstrációjának közvetlen kiváltó
oka az a miniszterelnöki levél volt, amelyben ismertette a költségvetési tervet. Cser
úgy fogalmazott: ebből derült ki, hogy a miniszterelnök ígérete ellenére nem szándékszik
a kormányprogramban megkövetelt "tisztességes, etikus és magas színvonalú" egészségügyi
munkáért tisztességes, etikus és magas színvonalú anyagi megbecsülést nyújtani. A
pénteki demonstrációhoz első körben csatlakoztak a Társadalmi Igazságosságért
Mozgalom, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a LIGA Egészségügyi
Szövetség, a Magyar Védőnők Egyesülete, a Magyarországi Praktizáló Orvosok Szövetsége
és a LÁNC Szövetség. Távlati célként egy széleskör? társadalmi mozgalom elindítását
tűzték ki annak érdekében, hogy ne a létbizonytalanság uralkodjon, hanem tervezhető
életpályával lehessen számolni.
Béremelés, de hogyan
"Gazdasági szakértők szerint az idei államháztartási többletbevétel fedezetet
adna arra, hogy elinduljon a béremelés az egészségügyben. A kormánykoalíciónak így
kellene tennie" – mondta el lapunknak Kökény Mihály volt népjóléti miniszter, a
parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke. A Szent István Kórház főigazgatója,
dr. Molnár Lajos kérdőívben mérte fel, hogy országszerte 152 kórházból hányban
emelik a béreket. Harmincnégy kórház válaszolt úgy, hogy ebben az évben nem kerül
sor béremelésre, és az átlag emelés is messze elmarad attól a 8,25 százaléktól,
amit az érdekegyeztetésben garantált a kormány. A központi intézmények – vagyis
amelyeknek nincs területi ellátási kötelezettségük, mint amilyen a MÁV Kórház, a
Honvéd- vagy a Sportkórház – számára kijelölt út a közhasznú társasággá való
átalakulás. Hogy ez pontosan milyen perspektívát jelent az érintett intézmények,
illetve a munkavállalók számára, arról pontos tájékoztatást maguk az intézményvezetők
sem tudnak adni, így jelen pillanatban ez csak további létbizonytalanságot okoz az egészségügyben.
2000. 07. 01. (IV/27)
