Az elmúlt években Magyarország számottevő előrehaladást ért el a rasszizmus, a
xenofóbia (idegenellenesség), az antiszemitizmus és az intolerancia kezelésében –
áll a jelentésben.
Bár hazánk számos idetartozó nemzetközi megállapodást írt alá, és a törvényhozás
is fejlődött ezen a területen (alkotmányosan garantálták a nemzeti és etnikai
kisebbségek bizonyos jogait), mindazonáltal a rasszizmus és a politikai intolerancia súlyos
jelenségei továbbra is léteznek Magyarországon.
A dokumentum szerint, noha a neonáci és szélsőjobboldali pártok taglétszáma
jelenleg korlátozott, az intolerancia és az antiszemitizmus kifejezésre juttatásának
elhárítására a politikai életben és a nyilvános vitákon is szükség lenne. A
dokumentum megjegyzi továbbá, hogy a magyar parlamentben vannak olyan megnyilvánulások,
amelyek nyilvánvalóan nacionalista fordulatokat alkalmaznak, így például "kódolt"
antiszemita vagy idegengyűlölő kifejezéseket használnak egyes képviselők, és
bizonyos látens antiszemitizmus is létezik a média és a társadalom némely részében.
Kiemelik, hogy a szélsőséges politikai nyelvhasználat – még ha eleinte jelentéktelennek
tűnik is – fenyegetést jelenthet a demokráciára, valamint a politikai és közszereplés
általános hangvételére. Ezért a bizottság azt javasolja, hogy a büntető törvények
rasszizmus és intolerancia elleni rendelkezéseit olyan területekre is ki kell
terjeszteni, mint a szóban és írásban, audiovizuális vagy elektronikus úton történt
rasszista megnyilvánulások (például rasszista sértés vagy rágalmazás).
Az ECRI egy Magyarországról szóló korábbi jelentésében már kifejezte, hogy a
rasszista indíttatású erőszakra adott válaszok nem voltak kielégítőek hazánkban,
és a törvény szolgálatában álló tisztviselők nem minden esetben viselkedtek
megfelelően. A jelentés szerint a hatóságok vonakodtak elismerni a támadások
rasszista vagy antiszemita motivációját. "Az ilyen támadások csak ritkán vonnak
maguk után eljárást, vagy pedig egyáltalán nem annak rasszista természete miatt
folynak" – fűzi hozzá az elemzés.
Mindezek miatt a bizottság úgy látja, hogy az érintett büntető törvények intenzívebb
teljesítésére lenne szükség, tekintve a rasszizmus által motivált erőszak és
fenyegetések mértékét, melyek főként a roma közösségek és az állampolgársággal
nem rendelkezők ellen nyilvánulnak meg. Ezen túl a rendőrség és a köztisztviselők
képzésére is gondot kellene fordítani ezen a területen, hogy a jövőben ne fizikai bántalmazásként
kezeljék az olyan eseteket, amelyek rasszista természetűek.
A jelentés ugyanakkor pozitívumként emeli ki, hogy aktív és gyakorlott civil társadalmi
testületek vannak jelen az országban, és sok területen növekvő mértékben működnek
együtt a hatóságokkal.
2000. 03. 11. (IV/11)
