hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kódolt antiszemitizmus a parlamentben
Európai jelentés Magyarországról

2000. 03. 11.
A jövő héten tárgyalja – és várhatóan fogadja is el – az Európa Tanács (ET) azt a Magyarországról szóló jelentést, amelyet az Európai Bizottság a Rasszizmus és az Intolerancia Ellen (ECRI ) nev? testület készített – értesült megbízható forrásokból a Hetek. A bizottságba az ET negyvenegy országának kormányai delegálnak egy-egy küldöttet, akik folyamatosan górcső alá veszik a tagországokban fellelhető rasszista, antiszemita és idegenellenes megnyilvánulásokat, és azokról jelentéseket készítenek.

Az elmúlt években Magyarország számottevő előrehaladást ért el a rasszizmus, a
xenofóbia (idegenellenesség), az antiszemitizmus és az intolerancia kezelésében –
áll a jelentésben.

Bár hazánk számos idetartozó nemzetközi megállapodást írt alá, és a törvényhozás
is fejlődött ezen a területen (alkotmányosan garantálták a nemzeti és etnikai
kisebbségek bizonyos jogait), mindazonáltal a rasszizmus és a politikai intolerancia súlyos
jelenségei továbbra is léteznek Magyarországon.

A dokumentum szerint, noha a neonáci és szélsőjobboldali pártok taglétszáma
jelenleg korlátozott, az intolerancia és az antiszemitizmus kifejezésre juttatásának
elhárítására a politikai életben és a nyilvános vitákon is szükség lenne. A
dokumentum megjegyzi továbbá, hogy a magyar parlamentben vannak olyan megnyilvánulások,
amelyek nyilvánvalóan nacionalista fordulatokat alkalmaznak, így például "kódolt"
antiszemita vagy idegengyűlölő kifejezéseket használnak egyes képviselők, és
bizonyos látens antiszemitizmus is létezik a média és a társadalom némely részében.
Kiemelik, hogy a szélsőséges politikai nyelvhasználat – még ha eleinte jelentéktelennek
tűnik is – fenyegetést jelenthet a demokráciára, valamint a politikai és közszereplés
általános hangvételére. Ezért a bizottság azt javasolja, hogy a büntető törvények
rasszizmus és intolerancia elleni rendelkezéseit olyan területekre is ki kell
terjeszteni, mint a szóban és írásban, audiovizuális vagy elektronikus úton történt
rasszista megnyilvánulások (például rasszista sértés vagy rágalmazás).

Az ECRI egy Magyarországról szóló korábbi jelentésében már kifejezte, hogy a
rasszista indíttatású erőszakra adott válaszok nem voltak kielégítőek hazánkban,
és a törvény szolgálatában álló tisztviselők nem minden esetben viselkedtek
megfelelően. A jelentés szerint a hatóságok vonakodtak elismerni a támadások
rasszista vagy antiszemita motivációját. "Az ilyen támadások csak ritkán vonnak
maguk után eljárást, vagy pedig egyáltalán nem annak rasszista természete miatt
folynak" – fűzi hozzá az elemzés.

Mindezek miatt a bizottság úgy látja, hogy az érintett büntető törvények intenzívebb
teljesítésére lenne szükség, tekintve a rasszizmus által motivált erőszak és
fenyegetések mértékét, melyek főként a roma közösségek és az állampolgársággal
nem rendelkezők ellen nyilvánulnak meg. Ezen túl a rendőrség és a köztisztviselők
képzésére is gondot kellene fordítani ezen a területen, hogy a jövőben ne fizikai bántalmazásként
kezeljék az olyan eseteket, amelyek rasszista természetűek.

A jelentés ugyanakkor pozitívumként emeli ki, hogy aktív és gyakorlott civil társadalmi
testületek vannak jelen az országban, és sok területen növekvő mértékben működnek
együtt a hatóságokkal.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!