A statáriális tempó meglepetést okozott azoknak, akik az 1996 óta Budapesten működő, a legerősebb magyarországi felsőoktatási intézménynek számító Közép-európai Egyetemre a hazai politika által érinthetetlen rezervátumként tekintettek. Pedig a Norvég Civil Támogatási Alap pénzéből működő NGO-k elleni 2014-es kormányzati támadás óta nem kétséges: a kormánypárt hosszú ideje a magyar politikai élet nem legitim szereplőinek tekinti azokat a nem kormányzati szervezeteket, amelyek külföldi forrásokból gazdálkodnak. A gondolatmenet nem különösebben bonyolult és nem is túl eredeti: a kormányzati logika szerint ezek a szervezetek magukat civilnek „álcázva”, valójában ellenzéki erőkként lépnek föl, mindezt ráadásul – folytatódik a gondolatmenet – külföldi érdekek szolgálatában. Ez a logika világosan visszaköszön a kormány friss, az NGO-k működését szabályozó törvényjavaslatából.
Néhány hónapja az is tudható, hogy a számos magyarországi NGO-t támogató Soros György által alapított CEU-t a kormánypártok nem tekintik többnek, mint a magyarországi Soros-birodalom zászlóshajójának. Narratívájuk szerint tehát most sem a kormány avatkozik a CEU ügyeibe, hanem Soros György Magyarországéba, így mindaz, ami a Közép-európai Egyetemmel történik, pusztán reakció erre a beavatkozásra. Erről beszélt Orbán Viktor is februári évértékelőjében, amikor „öt nagy támadás” elhárítását nevezte meg az év programjának 2017-re.
Utólag rekonstruálható, mire gondoltak a Hetek fideszes forrásai, amikor arról beszéltek munkatársunknak február közepén, a kormány kísérletet tesz arra, hogy a Közép-európai Egyetemet – úgymond jogszerű eszközökkel – „kiszorítsák” Budapestről. Pontosabban: olyan ösztönzőket igyekeznek bevetni, amelyek arra inspirálhatják Sorost, hogy költöztesse el az egyetemét más országba (lásd: Orbán Viktor öt nagy támadást akar kivédeni. Hetek, 2017. február 17.).
2017. 04.07. (XXI/14)
