hetilap

A megállapodást, amit annak ellenére érdemes Merkel–Erdogan-paktumnak nevezni, hogy a török államfő nem volt jelen a csúcson (Törökországot Ahmet Davutoglu miniszterelnök képviselte), két bajban lévő fél kötötte. Közös bennük, hogy jelentős részben maguknak köszönhetik a 2015-ben rájuk köszöntő katasztrófát. Az unió tagországait nemcsak felkészületlenül érte az idei milliós bevándorlási hullám, de egészen mostanáig nem találtak megfelelő eszközt határaik megvédésére. Törökországot pedig az ország határain ki-be járkáló dzsihádisták terrorhadjárata, majd a török–kurd konfliktus fellángolása, végül a török–orosz hidegháború rázta meg az idén.

Szíria tragédiája – Európa problémája

A polgárháború 2011-es kitörése óta csak idő kérdése volt, hogy Szíria tragédiája mikor robban rá Európára. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint idén nyáron Szírián kívül 4 millió 87 ezer szír menekült élt. Közülük 1,94 millió Törökországban, 1,1 millió Libanonban, 628 ezer Jordániában, 249 ezer Irakban, 132 ezer Egyiptomban és 24 ezer Észak-Afrika más országaiban. Hogy Törökország szerepe mekkora az Európára zúduló migrációs krízis kialakulásában, azt jól mutatja, hogy az idei év első 8 hónapjában az Európai Gazdasági Térségben (azaz az EU-ban, Norvágiában, Svájcban, Liechtensteinben és Izlandon) beadott 1,2 millió menedékkérelem 22,4 százalékát a Szíriából érkezettek adták be. Ők gyakorlatilag kivétel nélkül Törökországon keresztül értek uniós területre, de az Afganisztánból, Pakisztánból és Irakból érkezettek túlnyomó része  is Törökországon át érte el az unió határát.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek