hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Vesszőfutás

2013. 03. 28.
Nem volt jó napja a magyar kormánynak március 14-én, személyesen a miniszterelnöknek sem. Elébb a Bundestagban folyt egy órán át a vita a Budapesten elfogadott alkotmánymódosításról és annak lehetséges szankcionálásáról, s a témáról szinte ugyanakkor Brüsszelben is tárgyaltak az uniós csúcstalálkozó kormányfői. Berlinben az ellenzéki SPD frakcióvezetője, Frank-Walter Steinmeier a kormány eddiginél egyértelműbb állásfoglalását sürgette a magyar fejleményekkel kapcsolatban, noha Angela Merkel és külügyminisztere, Guido Westerwelle nemrég már figyelmeztette Orbán Viktort, hogy aggályosnak tekinti, amit az alkotmánnyal művel. A kormánypárti frakciók, vagyis a CDU és a CSU képviselői most ugyan visszafogottságra intettek, ugyanakkor azonban kijelentették, hogy indokoltnak tartják az alkotmánymódosítás miatt megfogalmazott aggodalmakat. Szó mi szó, a bajor parlament elnöknője az alkotmánymódosítás kritikájaként épp a napokban nem volt hajlandó fogadni az egyébként hivatalos látogatáson Münchenben tartózkodó Kövér Lászlót. Ez a példátlan diplomáciai elutasítás komoly visszhangot keltett Németországban, hiszen mindeddig a CSU számított Orbán legelnézőbb támogatójának.

Ami pedig a brüsszeli számonkérést illeti, tudnivaló, hogy még március 11-én Guy Verhofstadt, volt belga kormányfő, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője szólította fel az unió vezetőit, hogy a három nappal később tartandó uniós csúcson konzultáljanak a magyar helyzetről, mert Orbánék – úgymond – „az európai jog  összes áthágását egyszerűen betették az alkotmányba. És ezzel számukra a probléma meg van oldva, nyugodtan lehet folytatni a jogsértéseket.” A csúcstalálkozóra érkezett kormányfőknek Martin Schulz, az EP elnöke élesen fel is vetette, miként lehetne gyorsabban és határozottabban lépni, „amikor csúfot űznek a jogállamiságból, miként az Magyarországon történt”. A kiszivárgott hírek szerint Orbán Viktor igencsak ingerülten reagált, és megismételte, amit nem sokkal korábban az újságírók előtt állított: vagyis, hogy a magyar Alkotmánybíróság továbbra is akadálytalanul elláthatja az alkotmány védelmének feladatát, mert minden lehetősége adott az alkotmánnyal szemben álló, vagy azzal nem összhangban lévő jogszabályok bírálatára.

Ami természetesen nem igaz. Maga Orbán is úgy fogalmazott, miszerint „az a fölvetés, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálhatja-e magát az alkotmányt, az abszurditás kategóriájába tartozik a jogászok számára”. Vagyis lényegében azzal védekezett, amivel Verhofstadt és mások éppenséggel vádolják; ugyanis valóban beemel az alkotmányba minden vitatható törvényt, hogy aztán a taláros testület – ugyancsak az alkotmánymódosítás értelmében – már ne vizsgálhassa azokat. A dolog persze ott sántít, hogy bizony korántsem abszurditás a jogászok számára, ha a bírák elvethetik az alkotmányos alapjogokba ütköző törvényeket. Sólyom László hívta fel a figyelmet legutóbb arra, hogy az országgyűlés kétharmados többsége sem állhat az alkotmánybíróság felett; a testületnek igenis garantálnia kell az alkotmányos elvek, az alkotmányosság szellemének tiszteletben tartását. És ezen a véleményen vannak mindazon nemzetközi szervezetek és európai kormányok is, amelyek az utóbbi napokban sorozatosan és egyre keményebben ítélték el a magyar kormányt.

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága „az igazságszolgáltatásra mért csapásnak” minősítette az alaptörvény újabb módosítását. Markus Ferber, az Európai Parlament CSU-képviselőcsoportjának elnöke sokak meglepetésére csatlakozott a liberálisok álláspontjához, amikor kijelentette, hogy „Magyarország ismételten korlátozza az alapvető jogokat, és olyan alkotmánymódosításokat hajt végre, amelyek nem egyeztethetők össze az Európai Unió demokratikus jogértelmezésével”. Az osztrák külügyek irányítója szerint Orbán „intézkedéseivel elérkezett az elfogadhatóság határára”, a svéd EU-miniszter pedig azt írta az Expressen című napilapban, hogy Magyarországon „a legutóbbi évek politikai fejlődése hallatlanul rémisztő –; majd kifejtette  –: Az EU alapvető értékei ellen szisztematikusan elkövetett bűnöknek következményekkel kell járniuk, még mielőtt olyan messzire jutna a folyamat, mint a szavazati jog megvonása a tanácsban. E téren az EU-támogatás befagyasztása, vagy végül a megvonás lehet a járható út, mivel, amint ismert, a pénz egyértelműen beszél.”

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!