A külföldről finanszírozott NGO-k listázását először a Jobbik kezdeményezte 2013-ban, nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva. A 2014-es választásokat követően a kormány is lépett az ügyben: Kehi-vizsgálat indult a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) hazai koordináló szervezeténél, az Ökotárs Alapítványnál, azzal az indokkal, hogy az NCTA-forrás közpénz, amiből olyan szervezeteket pénzelnek, melyek beavatkoznak a magyar belpolitikába. A norvégok tiltakoztak, a kormány pedig azóta is próbálja ellenőrzése alá vonni az NCTA-pénzek elosztását.
Így látja a kormány
Idén januárban Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese helyezte kilátásba „a Soros-birodalom álcivil szervezeteinek kitakarítását” az országból, melyeket szerinte azért tartanak fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Németh nevesítette a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Transparency International Magyarországot, valamint a Magyar Helsinki Bizottságot. Különböző hírek keringtek a várható törvényi szabályozásról, a civil szervezetek vezetőinek kötelező vagyonbevallásáról, mígnem a 444.hu egy hete közzétette a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezetet.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2017. 04.07. (XXI/14)
