Való igaz, bizonyos cégeknél az alkalmazottak korlátlan mennyiséget fogyaszthatnak exkluzív szakácsok főztjeiből, napközben pedig akár „ejtőzhetnek” is egyet. Munka után eljárhatnak a cég saját edzőtermébe, hogy az ingyenes jógaórákról már ne is beszéljünk. Nap végén a munkahelyi tisztítóba beadhatják a szennyest, majd a céges járattal egyenesen hazáig buszozhatnak. Igaz is, minek egyáltalán hazamenni, ha itt teljes ellátást kapnak?
A kérdés jogos. A technológiai iparág kétségkívül fantasztikus sikerekkel és felemelkedési lehetőségekkel kecsegteti már a pályakezdőket is. Ezt bizonyítja, hogy a negyven év alatti milliárdosok közel fele a technológia világában forgolódik. A kiemelkedő juttatások sem a véletlen műve, hiszen a technológiai vállalatok eredményessége hatalmas mértékben függ az alkalmazottaktól: ők jelentik lényegében a cég egyetlen, igazi erőforrását. Éppen ezért éles harc dúl a cégek között a dolgozókért, ami a 2000-es évek eleji digitális forradalom óta csak egyre intenzívebbé vált. A technológia robbanásszerű fejlődése átrajzolta a gazdasági erőviszonyokat, és olyan cégek váltak a világ vezető vállalataivá, mint a Google vagy a Facebook – írja a gazdasági hetilap. Ezek az óriások pedig úgy próbálják megszilárdítani gazdasági pozíciójukat, hogy komoly összegeket fektetnek kutatás-fejlesztésbe (K+F), és egyre több piacra próbálnak betörni.
A Google-nél jelenleg hatvanezren dolgoznak, vagyis az elmúlt öt évben 157 százalékkal nőtt a dolgozók létszáma. A kisebb startupok szintén mindent megtesznek, hogy magukhoz csábítsák a tehetséges szakembereket, de más iparágban tevékenykedő termelő cégek is egyre több programozót és informatikust alkalmaznak. Például a GM, a Ford, a Nissan és a Toyota már saját kutatóközpontot is létesített a Szilícium-völgyben.
2016. 01. 22. (XX/03)
