A mostani lépés az EU-n kívül érinti Norvégiát, az USA-t, Kanadát és Ausztráliát is. Svájc viszont – úgy tűnik – megúszta a szigort, mivel nemrég közölte: nem hajlandó követni a nyugati országok példáját az oroszokkal szembeni szankciókban – írta a The Wall Street Journal.
A Krím márciusi megszállása óta ugyanis az EU és az USA már több ízben rendelt el szankciókat Oroszország ellen, így nem csoda, ha már a válaszcsapásokat is több fordulóban lehet mérni. A nyugati korlátozások fokozatosak voltak: először csak kisebb cégeket érintettek, majd következtek a (zömében állami tulajdonban lévő) nagybankok és a nagy „Putyin-barát” ipari vállalatok (például a gépfegyvereiről ismert Kalasnyikov-gyár is). Hasonlóan ehhez, az oroszok által diktált embargó is fokozatosan bontakozott ki. Tavasszal még csak az amerikai szárnyasokat és az uniós sertésimportot érintette.
De mit jelent mindez számokban? Többféle megközelítés is létezik. Az unió Oroszország felé irányuló teljes exportja 120 milliárd euró, míg a magyar export ebből 2,5 milliárd. Az Oroszországba irányuló export összetétele az EU28 és Magyarország esetében hasonlóan alakul: 10 százalék körüli az agrárium és közel 50 százalék a gépek és szállítóeszközök kivitele. Tehát lehetnek még fájóbb embargók is a jövőben… De maradjunk egyelőre a mezőgazdaságnál! Az unió teljes exportján belül az agrárium összesen 7 százalék. Ezen a 7 százalékon belül is az Oroszországba irányuló hányad 10 százalék, azaz összesen egy 0,7 százalékos részről beszélünk az EU teljes éves kivitelét tekintve. 2013-ban az agrártermékek terén a legélénkebb kereskedelmet Németország, Hollandia, Litvánia, Lengyelország, Franciaország és Lettország folytatta az oroszokkal. Összességében pedig elmondható, hogy a balti államok biztosan meg fogják érezni ezt az újabb szigorítást.
2014. 08. 15. (XVIII/33)
