Japánban 2013-ban a születések száma kicsivel haladta csak meg az egymilliót. Amennyiben ez így folytatódik, a jelenlegi népesség nem fenntartható. Becslések szerint 2060-ra a jelenlegi 127 millióról akár 87 millióra is lecsökkenhet Japán lakossága. Következésképp a munkavállalók száma is esik majd, ami veszélyezteti a jövőbeli gazdasági növekedést. A folyamat ellensúlyozására a japán kormány most a képzett női munkavállalók számát kívánja emelni, így – terveik szerint – további 8 millió munkavállaló kerülne a piacra, ami számottevő GDP-emelkedést is hozhat. A nők tömeges munkába állásával párhuzamosan azonban a gyermekgondozási rendszer hiányosságait is orvosolni kell, hiszen így a nők munkavállalása akár kontraproduktívvá is válhat – taglalta a The Economist egy cikke Japán helyzetét.
Szakértők szerint a születésszám csökkenésének egyik fő oka az, hogy Japánban egyre kevesebb házasságot kötnek. Itt ugyanis a gyermekvállalás és a házasság a mai napig erősen összefügg: a házasságon kívül született gyermekek aránya rendkívül alacsony, mindössze 2 százalék (nyugati országokban ez a szám 30-50 százalék közötti). Eközben viszont a házasságban élők gyermekvállalási hajlandósága sem változott jelentősen az elmúlt évtizedekben, így a házasságkötések csökkenésével minimum egyenes arányban csökken a születések száma is.
Felmérések szerint a fiatal japán nőknek csupán egyharmada szeretne teljes időben háztartásbeli lenni, ők azonban egyre nehezebben találnak olyan férfiakat, akik a tradicionális családmodellt támogatnák. A japán férfiak csupán egyötöde szeretné, ha felesége háztartásbeliként otthon maradna. Ennek egyik oka pedig a foglalkoztatási rendszer változásában rejlik. A tradicionális „életre szóló munkaviszony” szisztémája eltűnőben van, a munkahelyi bizonytalanság pedig nem kedvez a családalapítási kedvnek. További problémákat okoz a gyermekgondozási struktúra – bölcsődei, óvodai elhelyezés – fejletlensége is, amely az anyákat gyermekvállalás esetén karrierjük teljes feladására kényszeríti, így a család anyagi forrásai érezhetően megcsappannak. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a házasságkötések ideje egyre inkább későbbi életkorra tolódik ki, akik pedig ezek után is felvállalják a családalapítást, sajnos jobbára az „egygyermekes politikát” követik, a gyermekvállalás magas költségeire hivatkozva.
2014. 08. 01. (XVIII/31)
