Douglas Preston (képünkön) sikeres amerikai regényíró. Azaz csak volt, amíg az Amazon, az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó cég, úgy nem döntött, hogy kiadóját, a Hachette-t lehetetlen helyzetbe hozza. A cég-óriás ugyanis egy olyan szerződést kényszerített rá a kiadóra, melynek értelmében az e-könyvek után kapott bevétel nagyobb hányada már az Amazon markát üti. Preston rögtön nyílt levélben fordult az olvasóihoz, és arra kérte őket: szólítsák fel Jeff Bezost, az Amazon vezérigazgatóját, hogy ne az írókat használja „túszként” a nemtelen üzleti tárgyalásai során.
Az egy kis erdei kunyhóban megfogalmazott levél futótűzként terjedt az irodalmat kedvelő közönség körében. A hét elején már kilencszázkilenc író írta alá a felszólítást, köztük olyan nagy nevek, mint John Grisham, Stephen King vagy Robert A. Caro. Sőt, a követelés a tervek szerint a napokban egy egész oldalas hirdetést is kap a The New York Timesban – olvasható magában a lapban. „Meggyőződésünk, hogy egyetlen könyvkiadónak sincs erkölcsileg joga ahhoz, hogy megakadályozza az olvasókat egyes szerzők könyveinek megvásárlásában” – áll a Preston által megfogalmazott közleményben.
Az Amazont persze meglehetősen felbosszantotta az akció, tekintve, hogy olyan emberek vesznek részt benne, akik a cég szolgáltatásainak legnagyobb haszonélvezői voltak. Reakciójukban Prestont személyében támadták, többek között opportunistának bélyegezték, és „ellencsapásként” fotókat közöltek az író 300 hektáros családi birtokáról, valamint olyan „gazdag” tollforgatónak titulálták, aki elveszítette a realitásérzékét és a kapcsolatát a napi megélhetésért küzdő írók tömegeivel. „Egyszerűen nevetséges – válaszolta Preston. – Egy technológiai nagyvállalat milliárdosai egy egyszerű írót gazdagnak neveznek. Igen nagy zavar lehet ott a fejekben…”
2014. 08. 15. (XVIII/33)
