hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nyelvuralom
Velük született előnyök

2014. 04. 18.
Régóta tudjuk, hogy a magyarok idegennyelv- tudása – finoman szólva – nem kielégítő. Újabban viszont már az angolszászok is keményen ostorozzák ifjaikat, mert azok nem hajlandók más nyelvet beszélni, mint az angolt.

Habár Európában az angol 80-90 százalékban uralja az idegennyelv-oktatás minden szintjét, látszik, hogy az angolajkúak önbizalma sem végtelen. Optimista feltételezések szerint a világ összlakosságának fele 2050-re meg fog tanulni angolul. De mi van, ha mégsem? És különben is: még így is milliárdok fognak kommunikálni – és még fontosabb: gazdasági kapcsolatokat létesíteni – az angol nyelv ismerete nélkül.

Persze az idegennyelv-tanulásnak mindig megvannak az előnyei és a hátrányai – kezdi írását ebben a témában a londoni The Economist. Az előnyök közé tartozik például, hogy ha valaki idegen nyelven végzi a munkáját, az az ember általában jobb döntéseket hoz – bizonyítják a kutatások. Továbbá bizonyított, hogy a többnyelvűség segíti a fiatalokat a különféle feladatok megoldásában, míg az idősebbeket határozottabbá teszi. Hátrány viszont – szintén kutatásokra hivatkozva –, hogy azok az amerikaiak, akik idegen nyelvet tanulnak, csupán 2 százaléknyi pluszjuttatásban részesülnek a későbbiekben a karrierjük során. Ha tehát például 30 ezer dollárt (majd 7 millió forintot) keres valaki egy év alatt, az ezen felül kapott „nyelvi bónusz” összesen évi 600 dollár. Ez első blikkre nem tűnik soknak… De vannak más nézőpontok is: vegyünk például az USA-ban egy egyetemi diplomást, akinek esetében sokkal valószínűbb, hogy használ idegen nyelvet a munkája során, mint az, akinek nincs egyetemi végzettsége. Az átlagos kezdő fizetés körülbelül 45 ezer dollár (évi több mint 10 millió forint!). „Tegyük fel, hogy a friss diplomásunk megtakarítja a nyelvtudásáért járó bónuszt. Évente 15 százalékos valódi béremelést és évi 2 százalékos átlagos reálhozamot feltételezve 40 éven keresztül, a 2 százalékos bónusz mai árfolyamon 67 ezer dolláros extra jövedelmet jelent a nyugdíjszámlán. Nem rossz!” – állapítja meg a fenti példa kapcsán a The Economist újságírója.

Albert Saiz, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) közgazdásza, aki kiszámolta az előbbi 2 százalékos prémiumból származó jövedelmet, azt is feltárta, hogy minden nyelvnek más a díjazása: a spanyolé csak 1,5 százalék, míg a franciáé 2,3, a németé pedig már 3,8 százalék. Ez pedig a befektetett pénz mértékére nézve is nagy különbségeket jelent: a spanyol 51 ezer dollárt, a francia 77 ezer dollárt, a német 128 ezer dollárt ér. Habár az emberek híresen rosszul mérik fel és vetik össze a jövőt a jelennel, ezek az összegek már önmagukért beszélnek.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!