A multik. Általában negatív érzelmekkel gondolunk rájuk, mert „kihasználnak”, „elnyomnak”, és ehhez még általában állami adókedvezményeket is kapnak. Ennek ellenére megkerülhetetlenek. Ezek a vállalatok produkálják a világ exportjának 80 százalékát, és ők a progresszió fő hordozói is: becslések szerint a világ technológiai újításainak 90 százalékában van szerepük.
A transznacionális vállalatok jelenléte számos jótékony hatással járhat – mondták az előadók. Például kipótolják a befogadó gazdaság hiányosságait, javítják a foglalkoztatás és a verseny szintjét, és új gazdasági kapcsolatok kiépülését is elősegítik. Ha viszont egy gazdaság túlzott mértékben támaszkodik rájuk, a nekik való nagy kiszolgáltatottság miatt az ország rákfenéjévé válhatnak. Ellehetetleníthetik és kiszoríthatják a hazai vállalkozásokat, miközben a nagy cégek ügyeskedése, az általuk alkalmazott esetlegesen tisztességtelen módszerek megsebezhetik a befogadó ország gazdaságát. Az sem ritka, hogy a betelepült vállalatok versenyelőnyük tudatában elkezdenek ellustulni, és alábbhagy a termelékenységük is.
„Magyarországon a transznacionális vállalatok az elmúlt huszonöt évben elképesztő módon növekedtek” – kezdte előadását Gál Péter, a BCE Világgazdasági Tanszékének tanára. A multik 1980-ban 445 milliárd dollárt, 2002-ben pedig már 23 ezer milliárd dollárt fektettek be itthon. harminc év alatt tehát ötvenszeresére növekedett a külföldi befektetett tőke nagysága, miközben a világ GDP-je csak a tízszeresére nőtt – emelte ki az egyetemi tanár. A külföldi tulajdonú vállalatok termelékenységi hozzájárulása a teljes magyar éves termeléshez 58 százalék, miközben ma Magyarország a világ 9. leginkább globalizálódott állama.
2014. 04. 30. (XVIII/18)
