Miután a kelet-európai államok EU-csatlakozását követően a „munkaerő szabad áramlása” jelentős méreteket öltött, ez arra kényszerítette – többek között – a mindenkori brit kormányt is, hogy a bevándorlás szabályozása központi politikai kérdéssé váljon. A 2010-es választási kampányt követően a brit kormány például célul tűzte ki a nettó migráció csökkentését a százezres szintekről tízezres szintekre. Azóta az EU-n kívüli bevándorlási szabályok szigorítása, illetve az utóbbi évek gazdasági visszaesése következtében a migráció lényegesen lecsökkent. A 2012-es adatok alapján évi 177 ezer főre, ami ugyan még messze nem tízezres nagyságrendű, de 2008 óta a legalacsonyabb.
Ennek következtében pedig a közgazdászokat elkezdte foglalkoztatni egy újabb szélsőség kérdése is. Mit jelentene hosszú távon a bevándorlás megszűnése? A londoni National Institute of Economic and Social Research kutatóintézet közgazdásza, Katerina Lisenkova elemzésében arra a rövid, de velős következtetésre jutott, hogy amennyiben a bevándorlás nagymértékű korlátozására kerülne sor, az a brit gazdaság teljesítményét jelentős mértékben rontaná. Elemzésében Lisenkova több teoretikus forgatókönyvet vizsgált meg, és a kutatása alapján úgy találta, hogy amennyiben hosszú távon egy 100 fő/éves migrációs szint érvényesülne, ez 2060-ra azt eredményezné, hogy az összesített GDP 11 százalékkal csökkenne, míg az egy főre jutó GDP 2,7 százalékkal lenne kevesebb a szigetországban. A bevándorlók számának jelentős csökkenése az államháztartásra is negatív hatással lenne, hiszen ez esetben a költségvetés GDP-arányos kiadásainak 1,4 százalékos emelkedése prognosztizálható 2060-ra. Annak érdekében pedig, hogy a kormány egyensúlyban tudja tartani a költségvetést, a személyi jövedelemadó mértékének emelésére volna szükség: 2060-ra megközelítőleg 2,2 százalékkal. A magasabb jövedelemadó-fizetési kötelezettség azonban csökkentené a háztartások nettó bevételét, még akkor is, ha a kisebb munkaerőkínálat következtében a bruttó bérek növekedésnek indulnak. A szigorú migrációs politika – a tanulmány szerint – 2060-ra a nettó bérek 3,3 százalékos csökkenését okozná.
Velük pozitív a mérleg
2014. 01. 31. (XVIII/5)
