A témában megjelent friss írások eredményei arra utalnak, hogy a gazdasági prosperitás fő gyökereit az időjárási viszonyokban kell keresni. Máris hozzá kell tennünk azonban, hogy az ilyen irányú összefüggéseket csak az elmúlt 5-10 évben kezdték el vizsgálni, míg egy igazi klímaváltozás több száz év alatt megy végbe, ráadásul nem is lineáris módon. Ennyi idő alatt pedig az emberek általában már képesek alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. De egy biztos: az időjárás meglepően széles csatornákon keresztül képes hatást gyakorolni a gazdaságra. Ezek előrejelzése azonban még a befőttesüvegbe dugott levelibékánál is megbízhatatlanabb.
A nagyobb hőség és a nagyobb szegénység közötti kapcsolat egyértelmű – állítják a kutatók –, a trópusi övezetben fekvő országok általában a szegényebbek közé tartoznak. A Harvard és a Northwestern Egyetem, valamint a Massachusetts Institute of Technology szakemberei kimutatták, hogy az átlaghőmérséklet 1 Celsius-fokkal való növekedése az adott ország egy főre eső GDP-jének 8,5 százalékos csökkenését eredményezi. Egy másik tanulmány szerint – amely csak a szegény országokat vizsgálta – az évente tartósan 1 Celsius-fokos növekedés 1,4 százalékkal csökkenti az egy főre jutó bevételeket. (Ezek a felfedezések valószínűleg meglepték volna Montesquieu-t, aki 1748-ban még azt feltételezte, hogy a jólét előfeltétele a meleg idő.) Mindezekből azonban még nem következik, hogy 1 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-növekedés 8,5 százalékos teljesítménycsökkenést jelentene a világgazdaság számára. Talán a forróság és a szegénység közötti összefüggés csak valamilyen harmadik tényező (például a malária jelenléte) esetében áll fenn – vélik az elemzők. Ha meg lehetne változtatni ezt a harmadik tényezőt, azaz ki lehetne például iktatni a járványt, a hőmérséklet már nem számítana többé. Ezt példázza az is, hogy az utóbbi időben Kínától Ruandáig, több trópusi régió a világ legsikeresebb gazdaságai közé került. Néhány sikersztoritól eltekintve azonban tény, hogy a trópusi országok 0,9 százalékponttal lassabban növekedtek 1965 és 1990 között, mint a globális átlag. Továbbá 28 karibi ország nemzeti össztermelése 2,5 százalékkal esett minden plusz 1 Celsius-fokra vetítve.
A kölcsönhatás ugyan még nem teljesen világos, de a sejtés már elég erős ahhoz, hogy érdemes legyen tovább vizsgálni. Vegyük például a természeti katasztrófákat! Egy tanulmány szerint a ciklonok a világ éves GDP-jének a növekedését 1,3 százalékponttal nyomták le 1970 és 2008 között. A szegény országok pedig nagyobb mértékben szenvedtek ettől, mert sérülékenyebbek a katasztrófákat illetően. A magas hőmérséklet és a súlyosabb aszályok csökkentik a mezőgazdasági termelést. Ez leginkább a szegény és a közepes bevételű országokat sújtja, mert a mezőgazdaság általában nagyobb részt képvisel a GDP-jükben, mint máshol. (A csapadék mennyiségének csökkenése például 4 százalékkal csökkenti a brazil mezőgazdasági bevételeket.)
2014. 01. 31. (XVIII/5)
