Mint arról a múlt héten írtunk, a Fed 2008 óta elszántan küzd azért, hogy az Egyesült Államok gazdaságát kivezesse a válságból, aminek eszközéül először a kamatcsökkentést, majd a nulla százalékot elérve az úgynevezett nem konvencionális „monetáris könnyítést” választotta. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a jegybank (amelynek korlátlan mennyiségben áll rendelkezésére dollár) óriási volumenben folyamatosan vásárol értékpapírokat a pénzpiacokon, amivel hatalmas likviditást teremt a bankrendszerben. A jegybankárok azzal indokolják ezt a lépéssorozatot, hogy – képletesen szólva – így igyekeznek „berúgni” az amerikai gazdaság motorját. Nem eredménytelenül, mert az Európai Unióval szemben az Egyesült Államokban nem volt recesszió, de a gazdasági növekedés a válság kirobbanása óta nem érte el azt a szintet, ami ahhoz szükséges, hogy jelentősen csökkenjen a munkanélküliség. Amerikában ugyanis úgy tartják, hogy a 306 millió lakosú országban legalább 3 százalékos tartós növekedés szükséges az egészséges – nagyjából 5 százalékos – munkanélküliség mellett működő munkaerőpiac létrejöttéhez. Az USA politikai és gazdasági elitjének sikerült azt megakadályoznia, hogy Európához hasonlóan lefulladjon az amerikai gazdaság, de az említett 3 százalékos növekedést tartósan még nem sikerült elérni. A Fed szerint idén „csak” 2,0-2,3 százalék lehet a bővülés üteme.
A Fed – és a döntést meghozó Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) – vezetésén belül (az intézmény 12 területi bankból áll) a jegybankárokat két csoportba, héjákra és galambokra osztották az elemzők. Héjáknak azokat tartják, akik ezt a „mennyiségi könnyítést” leállítanák vagy lassítanák, azzal az indokkal, hogy a gazdaság térjen vissza a normális, „természetes” kerékvágásba a mesterséges likviditásbőség helyett. Ők attól tartanak, hogy a kiáramló dollár miatt megugrik az infláció, illetve pénzügyi buborék jön létre a tőzsdéken és az értékpapírpiacokon. Galamboknak azokat nevezik, akik ezt a „pénzpumpát” tovább akarják működtetni, azzal az indokkal, hogy ha leállítanák a kötvényvásárlásokat, akkor a gazdaság működése lelassulna, és recesszió lépne fel. Ez esetben a munkanélküliség is emelkedne, ami – a fogyasztás visszaesése miatt – elvezetne oda, hogy egy lefelé tartó spirálba kerülne a gazdaság. A válságok természetrajzából adódóan „dominószerűen” egymást erősítő negatív folyamatok indulnának meg. Azzal a hasonlattal élnek, hogy a beteg (értsd: a gazdaság) jobban van, de még nem lehet kitolni az intenzívről, haza pedig pláne nem mehet.
A galambok legyőzték a héjákat
2013. 09. 27. (XVII/39)
