A gazdasági várakozások szerint idén a magyar gazdaság 0,2 százalékkal növekszik, jövőre pedig ez a szám 1,4 százalék lesz. Azonban a régiós versenytársainktól nagyobb teljesítményt várnak a szakemberek: így Lengyelországtól idén 1,1 (jövőre 2,2) százalékos, Romániától 1,6 (jövőre 2,2) és Szlovákiától 1,0 (jövőre 2,8) százalékos növekedést. Egyedül Csehország számít kicsit kakukktojásnak, mert esetükben erre az évre 0,4 százalékos visszaesésről, de jövőre már 1,6 százalékos növekedésről szólnak a várakozások. (European Economic Forecast, 2013. május 3.)
Mindezek a számok azt mutatják, hogy Magyarország nem tudta ledolgozni azt a versenyhátrányát, amit az elmúlt évtizedekben szedett össze, mert a régiós országok GDP-je, mondhatni „vagyona” továbbra is, igaz, kis mértékben, de a magyarokénál mégis jobban gyarapszik. A recesszió véget ér ugyan Magyarországon, de sokak szerint az év egészében csak „pozitív előjelű” stagnálás várható, jövőre pedig „lassabbak” leszünk, mint a szomszéd országok. A problémát az jelenti, hogy az évek alatt a régiós országokhoz képest összeszedett kis lemaradások jelentős különbséggé adódnak össze.
Ha a lengyeleket másoltuk volna, dúskálnánk a pénzbenLegutóbb Tölgyessy Péter, az SZDSZ egykori elnöke, a Fidesz volt politikusa egy hosszú, ötrészes cikkben elemezte a hazai közélet helyzetét, így például azt is, hogy a magyar gazdaság teljesítménye mennyire „befagyott” a régiós versenytársakéhoz képest. Az egykori politikus ritkán idézett statisztikai adatokat összegzett az Origón, és azokat a tanulmánya mellékletében publikálta. A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal összevetése szerint a 2004-es uniós csatlakozás és 2008 között Szlovákia teljes növekedése 35,8 százalék, Lettországé 30,3 százalék, Csehországé 25,6 százalék, Lengyelországé 23,0 százalék, Szlovéniáé 22,2 százalék volt, miközben hazánk ugyanezen mutatója csupán 9,9 százalék.
2013. 07. 19. (XVII/29)
