Tavaly decemberben 489,19 milliárd eurót kapott 523 pénzintézet 3 éves futamidővel és 1 százalékos kamatra. Most februárban - hasonló feltételekkel - 529,5 milliárd euró „cserélt gazdát" 800 bank közreműködésével. A piacot nem érte váratlanul az EKB aktuális lépése. Az európai indexek csak átmenetileg ugrottak meg. A tavalyi milliárdok bizonyítottan - az ún. „carry trade" során (alacsony kamatú hitelen magasabb kamatozású befektetéseket realizálni) - egyfajta arbitrázsnyereségként jelentek meg a piacon, azaz a hitelintézetek rögtön 4-7 százalékos kamatozású állampapírokat vásároltak a kedvező kamatozású hitelből. A legutóbbi akció után viszont feltűnően megemelkedett az EKB-nál tartott egynapos betétek állománya (300 milliárd euróval), azaz - véli a portfolio.hu elemzése - a hirtelen jött likviditástöbblet nagy része nem talált megfelelő befektetési lehetőséget.
Magyarországon mégis horrorárú a hitel
Az egyes állampapírhozamok (főleg az olasz és a spanyol) már tavaly csökkenésnek indultak a pénzpumpa hatására, amiből arra lehet következtetni, hogy az olcsó hitelt lehívó pénzintézetek dél-európai állampapírokba fektették pénzüket. A Reuters elemzői szerint most is e két ország részvény- és kötvénypiacai profitálnak majd leginkább a lehetőségből. Nem úgy a portugálok esetében: náluk a második tender után újraindult a hozamemelkedési trend az állampapírpiacon. A befektetőket erősen visszatarthatja a portugál papíroktól az a szándék, hogy - hasonlóan Görögországhoz - itt is jelentős veszteségeket háríthatnak majd a magánbefektetőkre.