hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A víz mindent visz
Két magyarországnyi ember a nyomor szélén

2010. 08. 27.
A Magyarországon és Kelet-Európa-szerte tapasztalt nyár eleji árvizek is komoly pusztítást végeztek, azonban mindez eltörpül a Pakisztánon július vége óta többször végigvonuló árhoz képest. Az évszázad legsúlyosabb áradásának nyilvánított esemény már legalább kétezer halálos áldozatot követelt az Indus folyó mentén, és nagyobb terület került víz alá, mint az Adriai-tenger.

A szokatlanul nagy vízmennyiséget ugyanaz a monszuneső okozta, mint a kínai földcsuszamlásokat, melyeknek szintén legalább ezer halálos áldozata van. Csak nemrég enyhült az Oroszország európai területeit sújtó tűzvész, ami a százharminc éve nem tapasztalt hőhullám miatt alakult ki. A The Economist brit lapnak nyilatkozó meteorológusok rávilágítottak arra, hogy a távoli események ugyanazzal az időjárási jelenséggel állnak összefüggésben: nevezetesen hogy a magasabb légrétegek áramlásai az elmúlt időben gyengébbek voltak, így Nyugat- és Közép-Európa, illetve például Pakisztán fö­­lött alacsonyabb, míg Moszkva fölött magasabb volt a légnyomás.
E miatt az alacsony légnyomás miatt a keletről érkező monszunlégtömegek beáramolhattak egészen Pakisztánig, ahol a meleg levegő egy Szibéria felől érkező hideg áramlattal találkozott. A heves esőzések a felszálló párás légtömegek miatt alakultak ki – fejtette ki Peter Stott, a brit meteorológiai szolgálat klímafigyelő központjának vezetője.
A tapasztalt időjárási extremitásokat a kutatók döntően a globális felmelegedés számlájára írják. Jean-Pascal van Ypersele, az ENSZ globális felmelegedést vizsgáló testületének alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a jövőben csak súlyosbodni fognak az efféle kirívó esetek.
Pakisztán már a súlyos árvíz előtt is komoly problémákkal küzdött. Többek között a terrorizmus elleni harc is jelentős összegeket kívánt meg egy olyan fejletlen és szegény államtól, ahol a 2009-ben mért 14 százalékos munkanélküliségi ráta már jó eredménynek számított. A lakosság negyede él a szegénységi küszöb alatt, az oktatás és az egészségügy pedig fejletlen. Az inflációt 2010-ben sikerült 12 százalékra leszorítani a két évvel ezelőtti 20,8 százalékról, de a remény, hogy az még idén egy számjegyűre csökkenjen, az árvízzel együtt „folyt le” az Induson.
Az első áradások július 26-án érték el a felkészületlen falvakat. Az ország területén azóta több hullámban is végigsöpört a víz, humanitárius katasztrófát váltva ki. A halottak száma már kétezer fölé emelkedett, nem is beszélve a második halálozási hullámról, amit a rossz higiénia és a szennyes víz következtében kialakuló járványok miatt jósolnak.
A kolera már felütötte a fejét. Nehezen becsülhető meg a katasztrófa mérete. Két magyarországnyi lakosságot, 20 millió főt érint az árvízkár eddig, melynek közel a fele hajléktalanná vált, közvetlenül 3,5 millió gyerek van veszélyben, 14 millióan szorulnak egészségügyi ellátásra, miközben nincs szervezett orvosi ellátás, elegendő gyógyszer, illetve kórház. A különböző humanitárius szervezetek mindent megtesznek a helyzet javításának érdekében, de a tiszta víz oda­juttatása egyelőre nem megoldható, ezért sokan a szennyezett vizet isszák. Nagyjából ötezer ember az utak mentén alszik, mivel hajléktalanná, nincstelenné váltak. A segélyszervezetek megállva kenyeret és lencsét osztanak nekik, az autósok pedig vizet dobnak ki az ablakból az utánuk futó gyerekeknek.
Gazdasági tekintetben az árvíz legnagyobb kárvallottja a mezőgazdaság, amely a lakosság közel felének ad megélhetést. Az elárasztott Pandzsáb tartomány gyakorlatilag Pakisztán éléskamrája. 17 millió hold termőföld került most víz alá,
1 millió tonna silókban elraktározott gabonával – tette közzé Sah Mehmud Kuresi külügyminiszter. Az árvíz nemcsak az idei élelmiszer-ellátást nehezíti, hanem a jövőt is kétségessé teszi. Ugyanis nemcsak a lábon álló termést árasztotta el a víz, hanem a vetőmagnak szánt gabonát és a földművelési eszközöket is. Hónapokig is eltarthat a föld kiszáradása. „Nemcsak dollármilliárdok kerültek gabona formájában víz alá, hanem az állatállományból is kritikus mennyiség pusztult el, becslések szerint 10 millió állat” – fogalmazott Kuresi. Az elpusztult gabonaállomány nemcsak az emberek, hanem az állatok ellátását is komolyan megnehezíti, ami miatt várhatóan drágulnak a kenyérfélék, a tej- és a hústermékek is.
A kulcsfontosságú gabonatermesztés után a tejipar a leginkább érintett ágazat. Az ország legnagyobb dobozostej-gyártója, az Engro Foods átvevőközpontjaiból 65 zárt be az árvíz miatt. A tej fogyasztói ára jelenleg az egész országban meredeken emelkedik, az élelmiszerárak pedig rövid idő alatt háromszorosukra nőttek. Annak ellenére, hogy a víz ipari központokat nem árasztott el, a Pakisztánban működő két legnagyobb multinacionális vállalat képviselője már közölte, hogy az eladások visszaesésével kalkulálnak.
Az árvíz a gyapottermesztés szempontjából is komoly érvágás. Pakisztán a világ negyedik legnagyobb gyapotexportőre, ám a termés egyharmada jelenleg is vízben áll. Betakarítását a megsemmisült utak, hidak, gépek is nehezítik. Szakemberek már most arra hívták fel a figyelmet, hogy a pakisztáni helyzet az egész világ textilkereskedelmét negatívan befolyásolja. A gyapottermesztő országok már évek óta nem tudnak lépést tartani a kereslettel, ami eddig önmagában is 15 százalékos áremelést generált, a várható jelentős pakisztáni exportkiesés pedig további drágulást okoz.
Pakisztán már hosszú évek óta küzdött krónikus gazdasági problémákkal, vagyis inflációval, munkanélküliséggel, magas deficittel, de a helyzet nem tűnt reménytelennek. A manilai székhelyű ADB Bank értékelése szerint az IMF-csomag feltételeként szabott pénzügyi teljesítmény elérése reális volt. A hitel felvétele a 2008-as pénzügyi válság miatt vált szükségessé. Pakisztán 7,6, majd 2009 júliusában további 11,3 milliárd dolláros segítséget kapott a pénzügyi alaptól. A költségvetési egyensúly elérése azonban nem bizonyult könnyűnek a szélesre terebélyesedett állami szektor és a szűk adóbázis miatt.
Sejk pénzügyminiszter újabb 10 milliárdos kölcsönért folyamodik az IMF-hez, közölte a Financial Times. Abban bízik, hogy az árvíz utáni rendezés lehetőséget teremt keményebb döntések meghozatalára is. „Például keresztülvihetjük a forgalmi adót, kivethetünk egy úgynevezett árvízpótadót a tehetősebbekre, és nagyobb mozgástérhez juthatunk az IMF-hitel visszafizetésében is, illetve segítséget kapunk a nemzetközi közösségtől. Az újjáépítési törekvések a gazdasági aktivitás ösztönzéséhez vezethetnek” – mondja bizakodóan.
Múlt hét kedden Pakisztán a Világbanktól is felvett egy 900 millió dolláros kölcsönt az eddig is magas, 55,5 milliárdos tartozása mellé. Közgazdászok úgy látják, hogy az ország nem engedhetne meg magának ilyen mértékű kötelezettséget, ami a kamatokat illeti, ugyanakkor a tetemes összegű felajánlások hiányában Iszlámábádnak nem sok választása marad. Az élelmezés- és egészségügyi ellátás, illetve krízisszállások biztosítása, majd pedig a helyreállítás költsége ugyanis jóval meghaladja a különböző országok felajánlásainak összegét.
„A helyreállításhoz körülbelül öt év és mintegy 15 milliárd dollár lesz szükséges” – nyilatkozta Vadzsid Samszul Haszan, Pakisztán angliai főbiztosa. Az infrastruktúrát (az elmosott mintegy 1500 kilométernyi utat, hidakat, középületeket, iskolákat) közpénzből kell majd pótolni, méghozzá minél előbb, hogy helyreállhasson a mindennapi élet, és a gazdasági tevékenység újra meginduljon a krízis sújtotta területeken. A helyreállítási költségek és az egész katasztrófa évekre is visszavetheti a pakisztáni gazdaságot.
„Bár a kormányzatnak az árvízvédelemre és a helyreállításra kell átcsoportosítania a források tetemes részét, egyszerre azon is kell dolgoznia, hogy gazdasági reformokat hajtson végre hosszú távon” – véli Juan Miranda, az ADB Bank közép- és nyugat-ázsiai részlegének igazgatója. Amennyiben az elveszett infrastruktúrát új, modernebb eszközökkel pótolják, úgy várható, hogy Pakisztán a következő években új növekedési pályára állhat. Vannak, akik már az újjáépítés sikerére esküsznek – mint például a pakisztáni részvények vásárlásába fogó Mark Mobius, a Templeton Eszközkezelő feltörekvő ügyvezetője.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár „lassú cunaminak” nevezte a pakisztáni árvizet, és szívén viseli az adományok össze­gyűj­tésé­nek ügyét.
Az Amerikai Egyesült Államok az elsők között tett felajánlást a bajbajutottak meg­segítésére, majd Európa is követte a példáját. Az ENSZ múlt heti közgyűlésén a tagállamok további segélyeket ígértek, amit Kuresi pakisztáni külügyminiszter „nagyon bátorítónak” nevezett. Az adományok értéke már elérte a 460 millió dollárt. Bár Irán, Szaúd-Arábia és Törökország hamar nyújtott tárgyi segítséget (élelmiszert, ruhákat, sátrakat, orvosi eszközöket), mégis a nagyobb összegű adományokról a nyugati sajtó számolt be.
Az Egyesült Államok további segítséget is ígért annak érdekében, hogy meg­erő­sít­sék a gazdaságot, és elhárítsák annak a veszélyét, hogy elégedetlen pakisztániak tömegei szélsőséges szervezetekhez csatlakozzanak.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!