Négy hazai gazdaságkutató intézet szinte egyszerre rukkolt elő az idei prognózisával. Valamennyien jóval optimistábban látják a gazdaság növekedési esélyeit, mint maga a kormány.
Egyedül maradt a Pénzügyminisztérium a GDP-növekedési várakozásokat illetően. A tárca 0,2 százalékos visszaesésre számít 2010-ben – nem meglepően – egybehangzóan az EU és az IMF várakozásaival. A Költségvetési Tanács előrejelzése azonban ennél negatívabb, fél százalékra teszik a recessziót erre az évre, az OECD pedig még ennél nagyobb, egy százalékos visszaesést vár. Ezzel szemben a hazai nagy gazdaságkutató intézetek legrosszabb esetben is stagnálást, de akár egy százalék alatti növekedést is elképzelhetőnek tartanak.
A leginkább visszafogott prognózisa a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek és az Ecostatnak van: ők sem visszaesést, sem növekedést nem várnak, mindketten nulla százalékos „növekedést”, azaz stagnálást várnak 2010 egészére. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke szerint az idén nem zsugorodik tovább a magyar gazdaság, de az év egészében egyelőre nem várható növekedés. Arra számít, hogy először a második félévben jelentkezhetnek pozitív jelek a gazdaság növekedési képességére vonatkozóan. A Pénzügykutató Zrt. kutatói azonban félszázalékos növekedést is elképzelhetőnek tartanak, a legoptimistább Kopint-Tárki szerint pedig akár 0,8 százalék is lehet az idén a GDP-növekedés.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója hozzátette, az első félévében nem zárható ki, hogy 1-2 százalékkal is visszaesik a gazdaság, a második félévben azonban akár ehhez hasonló mértékű növekedés is lehetséges.
Az egyik legkritikusabb mutató, az államháztartási hiány várható nagysága tekintetében nagy a bizonytalanság. Nemcsak azért, mert már az első negyedévben annyi lehet a deficit, mint az egész évre tervezett háromnegyede, de a kormányváltás, az új kormány várható intézkedése mind növelik a bizonytalanságot. A kutatóintézetek meggyőződése, ha a következő kormány nem módosítaná a most leköszönő kabinet gazdaságpolitikáját, akkor is magasabb lehet az eredeti 3,8 százaléknál a deficit, amely elérheti a 4,1-4,3 százalékot is. Ötszázalékos államháztartási hiány már kritikusnak számít, ebben az esetben az egyeztetés az IMF és az Európai Unió delegáltjaival nem úszható meg.
Az idei infláció megítélésében egybehangzó véleményen vannak az intézetek. Úgy vélik, 4,2-4,3 százalékkal lehet nagyobb, mint 2009-ben volt. Az év eleji változások miatt az első félévben gyorsul a pénzromlás üteme, de a második félévben kifut az adóemelések hatása, és így jó eséllyel mérséklődik az infláció. Az első felében akár 5 százalékot is elérheti, de az év végére 3-3,5 százalékra szelídülhet. Ebben a folyamatban segíthet a lakosság visszafogott vásárlása is, hiszen a prognózisok szerint az idén kevesebbet vásárolunk, mint tavaly. A kutatóintézetek mindannyian visszaesésre számítanak a lakossági fogyasztás tekintetében, ennek mértékét azonban eltérően ítélik meg. A legoptimistább a Kopint-Tárki, mivel csupán félszázalékos csökkenést várnak, az Ecostat és a Pénzügykutató azonban 3 százalékra teszi a visszaesést. Nemcsak a fogyasztás ilyen drámai visszaesése mutatja, hogy nem a 2010-es év hozza el a válság végét, hanem a rendkívül magas munkanélküliség is. Több mint egy évtizede nem volt ilyen sok állástalan, mint napjainkban, s az év során számuk akár még növekedhet is. A négy kutatóintézet mind 11 százalék körülire teszi a rátát. Lassú változás csupán a következő évtől várható.
2010. 04. 16. (XIV/15)
