A napokban mind az amerikai ExxonMobil, mind a Mol bejelentette, hogy nem folytatják a gázkutatást a makói ároknál. A két fúrásból, 4200 és 4300 méteres mélységből ugyanis óriási mennyiségű víz tört fel, miközben a kinyerhető földgáz a várakozások alatt maradt. A Mol közleményben adta közre, hogy a medence középső részén található ugyan szénhidrogén, de a gáz gazdaságos kitermelésének valószínűsége alacsonynak mondható. Ezért döntött úgy a társaság, hogy nem folytatják a makói projektet.
A Mol kutatási partnere, az ExxonMobil magyarországi leányvállalata is hasonlóképpen döntött. Nemcsak felfüggesztették a gázkutatást a makói medencében, hanem fel is mondták a kanadai Falconnal kötött termelési és fejlesztési szerződést.
Egyedül maradt tehát a Falcon. Szabó György, a cég igazgatóságának elnöke kitartó, úgy véli, az eddigi csekély számú fúrásból nem lehet végleges következtetést levonni. Mivel a makói gáz úgynevezett nem hagyományos kitermelésű gázmezőnek számít, a kinyerése is speciális technikai követelményeket igényel. A gáz nem koncentráltan, egy helyen van jelen, hanem elszórtan a kőzetekben. Ráadásul rendkívüli, 4-6 ezer méteres mélységben, óriási nyomás mellett kell dolgozni közel 200 Celsius-fokon. Szabó György hangsúlyozta, hogy Észak-Amerikában sikerrel működik ez a technológia, így bíznak abban, hogy megtalálják a makói mezőre alkalmazható eljárást.
Ezért a kitermelés jogával is bíró Falcon folytatja a fúrásokat, sőt már tárgyalásokat kezdett új stratégiai partnerekkel a folytatás érdekében.
Az, hogy eddig mennyi pénzt költött a három cég a fúrásra, titok, de hozzávetőlegesen sejteni lehet. Amíg egy hagyományos adottságú területen 3-4 millió dollárba kerül egy fúrás, addig a komplikáltabbnak számító makói térségben 10-12 millió dollárt is elérhet. Becslések szerint a TXM (a Falcon magyarországi leányvállalata) eddig 150 millió dollárt, a Mol és az ExxonMobil együttesen hozzávetőlegesen ennek a felét költötték el.
Bár a kutatások, a fúrások óriási pénzbe kerülnek – amennyiben technikailag kivitelezhetőek –, óriási profitot hozhat a gáz. Évekkel
ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy az EU legnagyobb gázmezőjének számító makói medence 600 milliárd köbméternyi gázt rejt, ám nem sokkal később már 1500 milliárdnál is többről szólt a fáma. Ha mindez a felszínre kerülne és hasznosítható lenne, akár hosszú időre függetleníthetnénk magunkat az orosz gáztól. Sőt, a hazai fogyasztás biztosítása mellett még exportra is futná. A gáz akár száz évre is elegendő lenne az ország számára, hiszen az éves fogyasztásunk 14 milliárd köbméter körülire tehető. Bár a speciális kitermelési körülmények között nem feltétlenül lenne nagyságrenddel olcsóbb számunkra a hazai gáz, a jelentős állami bevétel azonban mindenképpen az ország hasznára válhatna. Magából a kitermelésből ugyan nem részesedik az állam, a kitermelt gáz után viszont igen, 12 százalékát ugyanis bányajáradék címén be kell fizetnie a kitermelést végző cégnek az államkasszába. Ez mintegy 5000 milliárd forintos bevételt jelentene.
Az, hogy a két óriás, az Exxon és a Mol kiugrása végleg véget vet-e a „gázálomnak”, ma még kérdés. Amíg a Falcon kitart, addig van némi remény. Annál is inkább, mert ha vállalja a kutatások, a fúrások horribilis költségeit, akkor valószínűsíthetően lát esélyt a sikerre.
„Magyar Dallas”
Energiahordozó-nagyhatalom aligha leszünk, de jó tudni, hogy a makói medencén kívül számos helyen folynak ígéretes kutatások az országban. A Mol kutatásokat végez a szintén nem hagyományos típusú gázmezőkön a Derecske-, a Dráva- és a Zala-medencében is, ahol – ahogy a makói történet lezárásakor bejelentették – hasznosítják a dél-alföldi tapasztalataikat. De a Nyírségben is kincset rejt a föld mélye. A Falcon szerencséjének tudható be, hogy jelentős mennyiségű olajat találtak a magyarcsanádi régióban. A brit JTX két helyszínen is szerencsével járt. Görbeházán ezer méter mélységben találtak figyelemre méltó mennyiségű földgázt, Hajdúnánáson pedig olajmezőt és 400 millió köbméternyi gázmezőt fedeztek fel.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »