Az az euró övezeti országok esetében mindeddig példátlan, ami történt, így nem meglepő, ha a bejelentésre igencsak idegesen reagáltak a befektetők: egyetlen nap alatt hat százalékot zuhant a görög tőzsde, a befektetők egymást taposva adták el az állampapírjaikat, ami miatt soha nem látott magasságba szöktek a hozamok. Az euró tíz százalékot gyengült, de a forint is jelentősen vesztett az értékéből. Némely elemző már-már az államcsődbe jutott Izland követőjét látja a mediterrán országban.
Mindezek hátterében az októberben debütált kormány bejelentése áll, mely szerint az idén 12,7 százalékos lesz az államháztartás hiánya, az államadósság pedig már most a GDP 120 százaléka felett áll, és jövőre várhatóan tovább emelkedik. A lavina már ekkor elindult, és nem állította meg Jorgos Papandreu kormányfő prognózisa sem, miszerint jövőre négy százalékkal csökkenhet a deficit. Láthatóan a befektetők nem hisznek a kormányfőnek.
Papandreu Londonba sietett, ahol nagy igyekezettel próbálta megnyugtatni a befektetőket. Elmondása szerint számos intézkedést hoztak az állami kiadások megkurtítása érdekében, így a banki alkalmazottaknak járó bónuszokra 90 százalékos adót vetnek ki, tíz százalékkal csökkentik a közszférában dolgozók bérét, és igyekeznek visszaszorítani a korrupciót is. A pénzügyi szakemberek ezt azonban keveslik, jóval szigorúbb és hatékonyabb intézkedéseket, megszorításokat várnak el. Az S&P elemzői szerint a költségvetés hiánya jövőre is változatlanul kétszámjegyű lesz. A görög kormányfő elé az úgynevezett „magyar modellt” állították példaként, mondván a magyar kormányzat szigorú intézkedéseket hozott, amely révén visszaállhatott a költségvetési egyensúly. Véleményük szerint Görögországnak is arra lenne szüksége, hogy végigjárja ezt a megszorításokkal teletűzdelt utat.
Az elemzők nem tartják kizártnak – ha a rendkívül magas államháztartási hiány és államadósság ellenére a kormányzat nem fogja vissza még keményebben a kiadásait –, hogy az „izlandi pályára”, az államcsődhöz vezető útra áll Görögország.
De nem csak Görögország zárt rossz hetet. A hitelminősítő intézetek Portugália és Spanyolország besorolásának rontását is kilátásba helyezték. Ezekben az országokban is – ahol az államháztartás hiánya tíz százalék körüli mértékre ugrott – szintén fájdalmas megszorításokat, reformokat kell foganatosítani az államcsőd elkerülése érdekében.
Arra a helyzetre még senki nem készült fel az Európai Unióban, mi lenne, ha több tagország esetében is beállna az államcsőd. Peer Steinbrück, az előző német kormány pénzügyminisztere hangsúlyozta: az EU nem engedi, hogy Görögország csődbe jusson, már csak azért sem, mert ez az eurót is a mélybe rántaná. Cecilia Malmström svéd külügyminiszter, az unió soros elnökség-vezetője „nagyon súlyosnak” minősítette Görögország helyzetét. „Aggódunk” – fogalmazott őszintén. Az eurócsoport elnöke, Jean-Claude Juncker nem tartja reális kimenetelnek az államcsődöt, de mint fogalmazott: „Görögország költségvetési helyzete nagyon feszült, s ez a legkevesebb, amit mondhatunk.”
2009. 12. 22. (XIII/52)
