Villámcsapásként futott végig a világ hírcsatornáin a hír: az állami kézben levő Dubai World nem képes kifizetni a 60 milliárd dolláros adósságának soron következő részletét. A világhírnévre szert tett pálmafa alakú luxusváros építését végző cég csontvázként esett ki a szekrényből, fizetési nehézségeit nem sejtették a befektetők. A hír önmagában, hogy féléves fizetési halasztást kért, még nem rázná meg a világot, ám egy évvel a pénzügyi krízis kirobbanása után minden másként fest. A bejelentés hírére egy napig újra a félelem és kapkodás lepte el a világ pénzpiacait. A dollár gyengült, Dubai országkockázati felára (CDS) a duplájára ugrott, ami az államcsőd veszélyét is felvillantotta. De nem csak a Közel-Keleten okozott gondokat a bejelentés: a Budapesti Értéktőzsde indexe, a magyar állampapírok és a forint árfolyama is negatívan reagált a közel-keleti eseményekre. A hazai, de a román, a bolgár CDS is megugrott.
De vajon mi közünk van Dubaihoz? Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője megkeresésünkre kifejtette, bizonyos értelemben egy kalapba tartozunk Dubaijal. Mindkét országban ugyanis a gazdaság növekedését egy nem fenntartható modellre alapozták: hitelből, a jövőbeni gyors növekedésben bízva indultak jelenetős beruházások. Ez az elképzelés azonban azonnal csődöt mond, ha a valóság nem igazolja az elvárásokat. Az elemző szerint jó példa erre a hazai lakáspiac, a félbehagyott építkezések, üresen álló, eladhatatlan ingatlanok – hasonlóképpen Dubaihoz.
A tekintetben is hasonlóság fedezhető fel – mondta a szakember –, hogy mindkét országban igen magas az adósságráta. Dubaihoz hasonlóan a magyar állam adósságának közel felét külföldi befektetők finanszírozzák. A hasonló helyzetben levő országok pedig kénytelenek úgy táncolni, ahogy a befektetők fütyülnek – jelentette ki Barcza. Ha Dubai problémáitól megijednek, akkor nem kell meglepődni, ha tőlünk is tartanak, hiszen mi is jelentősen el vagyunk adósodva. Ellenpélda Csehország, ahol az államadósságot maguk a helyiek finanszírozzák, nem jellemző a külföldi befektetés, így őket nem érik el ezek a hullámok.
Hogyan került a luxusról, a csillogásról ismertté vált ország egyik napról a másikra az államcsőd árnyékába? A hét sejkség közül Dubai az az állam, ahol nincsen olaj, ezért az ottani viszonyokhoz képest szegényebb államnak számít. Dubai felismerte, hogyan használja ki speciális helyzetét – mondta Barcza. Mivel a térségben sok gazdag olajország található, pénzügyi, kulturális központtá válva, a térség gazdag polgárait magához csalogathatja, és részesülhet a gazdagságukból. Ebből az elgondolásból fogtak bele a luxust árasztó, extra szolgáltatásokat nyújtó létesítmények építésébe. Így jött létre többek között sípályákkal is rendelkező bevásárlóközpont a sivatag közepén, valamint hétcsillagos szállodák. Így született meg az ötlet egy vadonatúj város kiépítése a tengerben, mely pálma formájú alapon luxusvillákat, saját korallzátonyokat, búvárközpontokat kínált. Barcza György szerint helyesen ismerték fel a dubai vezetők, hogy köztes szereplőként, egyfajta szolgáltató központként stabil pozíciót szerezhetnek meg. Mint fogalmazott, Dubai helyzete egy kicsit olyan, mint Európában Londoné, ahol valójában nincs termelés, de nyitott társadalmú, jó infrastruktúrájú város lévén Európa pénzügyi központjává válhatott. A dubai stratégia alapvetően sikeres volt, de idővel a realitásokat figyelembe nem véve, túlzó mértékű fejlesztésekbe kezdtek, melyekre nem volt megfelelő kereslet, és hatalmas hitelállományt követelt. Nem csak a méregdrága luxusházak iránt csappant meg a kereslet, az irodaházak területén is gondok vannak. Barcza tudomása szerint jelenleg tízmillió négyzetméternyi iroda áll üresen. A szakember szerint normál gazdasági növekedés mellett is hosszú időre van szükség ahhoz, hogy ki tudják adni ezeket az irodákat. Véleménye szerint az segíthet hosszú távon Dubaion, ha nem a szokásos területre, az ingatlanpiacra, turizmusra teszik a hangsúlyt, hanem a termelésre, az exportra.
Az elemző szerint még meg van a veszélye annak, hogy a dubai események elindítanak egy újabb pánikhullámot a befektetők körében, amely sajnálatos módon a térségünket is érinthetné. Miután tűzoltás reményében a szomszédos állam, Abu Dzabi ígéretet tett arra, hogy pénzügyi segítséget nyújt Dubainak, csitult a riadalom.
Segített ebben az is, hogy a Dubai World ígéretet tett arra, hogy május végéig törleszti az adósságait. Nem jó fejlemény az ügyben viszont, hogy időközben kiderült, nincs állami garancia a Dubai World hitelei mögött, így nem kizárt, – egy negatív forgatókönyv esetén –, hogy a hitelezők nem vagy csak részben kapják vissza a pénzüket.
Most zajlik a találgatás, vajon mely bankokat rántja magával Dubai. A leginkább veszélyeztetett két kuvaiti bank, mely jelentősen benne van az üzletben, de számos nagy európai és amerikai bank is érintett lehet. Bár 60 milliárd dollár esetleges elvesztése önmagában nem rengetné meg a világot, a nagyobb veszélyt a bizalmatlanság, a pánik okozhatja. Nem kizárt ugyanis, hogy vannak még csontvázak a szekrényben.
2009. 12. 04. (XIII/49)
