Európában mindenütt tejválság van, sok a tej, sok a felesleg. Bár egymást érik a látványos demonstrációk a nyugati városokban, a megoldást a brüsszeli politika nem akarja felvállalni, inkább hagyja, hogy a piaci válság okozta természetes szelekció oldja meg a helyzetet: azaz, aki bírja a versenyt, az állva maradhat.
Rendkívül feszült a helyzet – mondta lapunknak a Békés megyei Szabó János tehenészgazda, és sorolja az okokat is rögtön: tavaly januárhoz képest 40 százalékkal csökkent a tej felvásárlási ára, így literenként 55-60 forintot kapnak a gazdák, míg az előállítás hetven forint felett van. Az állatokat pedig egyre többen eladják külföldre, mert a hazai tejre nincs kereslet. A nagyobb üzletláncok és hipermarketek külföldről importálnak tejet, és lényegesen olcsóbban adják a hazainál. A korábban követelt előrehozott kvótatámogatásokat megkapták ugyan a termelők, ám ez csak arra volt elég, hogy a felhalmozott hiányaikat enyhítsék, és legközelebb csak 2011-ben érkezne támogatás az unióból. A gazda teheneire mutat, már csak harminc van meg belőlük, és néhány borjú, meg hizlalt bikák. „A többit, majdnem százat az elmúlt évtizedben le kellett vágnunk, mert nincs igény a tejre” – mondta a tehenész. Szabó János szerint elég volt az eredménytelen tárgyalásokból, a kormányzati hitegetésekből, a helyzet mára már tarthatatlan.
A fiatalabb Szabó – Zsoltika, a tanult ember, ahogy itt a tanyán becézik – közgazdasági elemzést végez a multik csalásairól. Véleménye szerint a multinacionális cégek mesterségesen törik le egész Európában az árakat: míg a helyi tejet óriási árréssel, drágán árulják, addig a külföldről behozott tejre szinte semmi pluszt nem tesznek rá, így azt nagyon olcsón kínálják. Így fordulhat elő például, hogy míg a német tej ára Németországban 200 forintnak felel meg, addig mondjuk Spanyolországban 100 forint. A nagy kereskedelmi láncok ezzel a politikával tartják sakkban a helyi termelőket, ezért csökken folyamatosan, lassan két éve egész Európában a felvásárlási ár, ezért vannak Európa- szerte tejtermelői demonstrációk. A gazdák elkeseredettek, és akár azt is megteszik, hogy nem adják át karácsony előtt a kereskedőknek a tejet, így az ünnepeken nem lesz ebből az alapvető élelmiszerből az üzletekben.
A Kossuth téri tüntetésen ingyentejet osztottak a gazdák, és több száz litert a csatornába, valamint a tárca épülete elé is kiöntöttek. A levágott marhafejekkel pedig arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a tarthatatlan helyzet miatt a gazdák naponta legalább száz szarvasmarha levágására kényszerülnek.
A tejtermelők képviselői a demonstráció végén egy petíciót adtak át Gőgös Zoltán államtitkárnak, amelyben többek között olyan intézkedéseket követelnek a szaktárcától, amelyek megvédik a magyar gazdákat és tejtermelőket a nemzetközi kereskedelmi láncok árletörő gyakorlatától. Az államtitkár a petíció átvétele után azt mondta: mindent megtesznek az ágazatért, de törvénytelenséget nem tehetnek, az unió szabályaival szembe nem mehetnek.
A demonstrációkon egy a megoldást jelentő transzparenst tartottak a gazdák magasba, amelyen ez volt olvasható: „Magyar embernek magyar tejet! Import tejnek híg a leve.” Egy tábla számtanpéldát tartalmazott: a termelőktől literenként 55 forintért átvett magyar tejet a nagy multinacionális kereskedelmi láncok a fogyasztóknak 436 százalékkal drágábban, 240 forintért árulják. A gazdák szerint a politika tudja a megoldást, a hazai tejtermelőket kellene helyzetbe hozni, és kötelezni a multikat a hazai tej forgalmazására. Az elképzelés a szakemberek szerint csak utópia, senki nem képes az uniós piacot politikai demonstrációkkal befolyásolni, az mindig is a saját útját járta.
Gőgös Zoltán a petíció átvétele után azt mondta: a szaktárcának is nagyon fontos ez az ágazat, hiszen ezen a területen legalább százezren dolgoznak. Az államtitkár elismerte, valóban nagyon alacsony az 55 forintos felvásárlási ár, ezért is adtak két hete literenként 8 forintos támogatást a termelőknek. Lesz plusz 23 forint támogatás is literenként, de ezt csak jövőre tudják adni, mivel az unió mindent csak utólag finanszíroz. A nemzetközi szabályokat pedig a szaktárca sem hághatja át. Hozzátette: a multinacionális kereskedelmi láncok gyakorlatával szemben nagyon nehéz fellépni, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Ehhez sokkal nagyobb összefogásra lenne szükség.
2009. 11. 20. (XIII/47)
