Bokros Lajos volt pénzügyminiszter szerint „húsz évvel ezelőtt is késő lett volna elindítani a nyugdíjreformot”. A mulasztásnak politikai oka van: a biztos szavazók 40 százalékát alkotja a 3 millió hazai nyugdíjas. Erre való tekintettel Medgyessy Péter a 2006-os kampány idején a 13. havi nyugdíj bevezetését szorgalmazta. Orbán Viktor a 14. havi nyugdíjat és az ingyenes gyógyszerellátást sürgette, míg Gyurcsány Ferenc az előnyugdíjat és az 55 év feletti munkanélküliek öregségi nyugdíját, ingyenes tömegközlekedését, a 13. havi nyugdíj kiterjesztését, a 90-95-100 évesek extranyugdíját ígérte. Mindezt úgy, hogy Holczer Péternek, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal elnökének számításai szerint már a 2004–2006 közötti időszakban több mint 1500 milliárd forinttal költött többet az ország nyugdíjra, mint amennyi járulékot beszedett. Manapság 100 dolgozó tart el 76 nyugdíjast. Gazdasági becslések szerint ez az arány 2050-re meg fog fordulni, és 103 fő eltartása jut majd 100 dolgozóra. Magyarország népessége öregszik, egyre többen érik el a nyugdíjas kort, ugyanakkor egyre kevesebben vannak a járulékot fizető fiatalok.
A rendszer „potyautasainak”, vagyis akik feketén vagy sehogy sem dolgoznak, elvileg nem jár nyugdíjellátás. „Becslések szerint ez akár 500 ezer embert is érinthet az elkövetkezendő 15-20 évben” – mondja Holczer Péter. Az elnök szerint már 2013-ban is több ezer ellátatlan nyugdíjas lesz. Elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár megemelése, valamint az emberek bevonása a formális munkaerőpiacra. Ennek egyik lényeges eleme lenne a szakember szerint a bérterhek csökkentése: a bruttó fizetéseknek jelenleg a 33,5 százalékát viszi el a nyugdíjjárulék.
A problémát súlyosbította, hogy a rendszerváltás óta a különböző kormányok többek között azzal próbálták kozmetikázni a munkanélküliség problémáját, hogy sokakat korkedvezménnyel nyugdíjaztak. Ám minél hamarabb megy valaki nyugdíjba, annál kevesebb ideig fizet járulékot, így azonban hosszabb ideig lesz nyugdíjra jogosult. A fegyveres erőkre milliárdokat költ az állam, ez az a réteg, ahol akár már 40 évesen a nyugdíjazást lehetett kérni. Az elmúlt évtizedekben mintegy 800 különböző szakmából lehetett korkedvezménnyel nyugdíjba vonulni. Megemelték a létszámot a rokkantnyugdíjazás körüli visszaélések is. A megnövekedett nyugdíjaslétszám igen súlyos terheket ró az adófizetőkre. Bokros szerint pedig „csak azt lehet újra elosztani, amit valaki már előtte befizetett”.
Tavaly volt a korábbi nyugdíjreform 10. évfordulója: 1998-ban indult el a kötelező nyugdíjpénztári rendszer. A reform lényege volt, hogy a járulékfizető szabadon választhasson az állami és a magánnyugdíjpénztárak között. A gazdasági válság, a pénztárak helytelen stratégiája és a rossz állami szabályozás az elmúlt 10 év befektetéseit rendkívül kétséges helyzetbe hozta, a probléma megoldása egyre sürgetőbb.
Jelenleg az állami nyugdíjkassza súlyosan deficites, ezért a parlament elfogadta a kormány idei adócsomagját és a nyugdíjszigorításokat. A változások július-augusztus folyamán fognak életbe lépni.
Sajnos az emberek többségének fogalma sincs arról, hogyan működik a nyugdíjrendszer, és azt sem tudja, miből fog majd megélni idős korában – legalábbis ez derül ki abból a felmérésből, amelyet az egyik biztosítótársaság megbízásából végzett el nemrég a Medián Közvélemény-kutató Intézet. A megkérdezettek több mint fele még arra sem tudott választ adni, hogy mi az aktuális nyugdíjkorhatár. A felmérés készítői szerint a 45 év felettiek 38 százalékát fenyegeti az öregkori szegénység, mivel nem lesz se mobilizálható vagyonuk, se kiegészítő jövedelmük nyugdíjba vonulásuk után, így a környezetük szociális érzékenységére lesznek utalva. 40 év szolgálati idő után is a minimálbéresek például aligha reménykedhetnek – az aktuális nyugdíjkalkulációval számolva – 40 000-45 000 forintnál magasabb nyugdíjban.
Működő alternatíva lenne a pénzügyi kultúránk megváltoztatása, az előtakarékosság, az öngondoskodás elterjedése. Emiatt tudják a gyógyturizmusunkat igénybe venni külföldi nyugdíjasok tömegei is. A tudatos tervezés, az öngondoskodás ma még keveseket foglalkoztat Magyarországon, holott közgazdászok, elemzők is egyetértenek abban, hogy ez az egyik lehetséges alternatíva, amely biztosíthatja a kilábalást a nehéz helyzetből. Az amerikai lakosság 74 százalékának az a véleménye, hogy már 30 éves (!) kor alatt meg kell kezdeni a pénzügyi felkészülést az öregkorra. A takarékoskodást kicsiben is elkezdhetjük. Az idő folyamán a megtakarításaink felhalmozódnak, és akár a nyugdíjas éveinkre is biztosíthatnak megfelelő jövedelmet. Kifizetődő olyan befektetési konstrukciókat keresni, amelyek rugalmasak, bármikor változtatható az összetételük, továbbá megfelelő garanciát nyújtanak legalább a befektetett összeg erejéig, és nem utolsósorban az adónkból is leírhatóak.
A nyugdíjrendszer várható változásai
• Megszűnik a 13. havi nyugdíj, helyette GDP-hez kötött nyugdíjprémiumot vezetnek be
• 2009-ben nem fizetik ki a 13. havi nyugdíj második felét
• Átütemezik év végére a 2009-re tervezett nyugdíjkorrekciót
• 2010-ben elmarad a nyugdíjkorrekció
• Előrehozzák a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelését, várhatóan 2012-re
• Kevésbé éri meg korhatár előtt nyugdíjba vonulni
2009. 06. 19. (XIII/25)
