A brüsszeli EU-csúcson számos megoldatlan probléma várta a tagállamok kormány-, illetve államfőit. Az uniós pénzügyminiszterek már Luxemburgban megegyeztek arról, hogy létrehoznak egy pénzügyi ellenőrző szervezetet, amely az unió pénzügyi rendszerét felügyelve szabna gátat a bankcsődöknek és a velük járó cégcsődöknek. Az Európai Bizottság az Európai Központi Bank (EKB) elnökét látná szívesen az új szerv vezetőjeként. Néhány eurózónán kívüli tagállam, élükön Nagy-Britanniával, attól tart, hogy az EKB nem képviselné megfelelően érdekeiket, és a britek féltve őrzött pénzpiaci vezető szerepe is sérülne. Ennek ellenére Joaquín Almunia pénzügyi biztos a bizottság álláspontját tartja nyerőnek. Az európai szintű kontroll ellenére a bankszektor továbbra is „törékeny marad” – véli a jelenlegi elnökséget adó Csehország pénzügyminisztere, sőt minden bizonnyal a jövőben is kell foglalkozni bankmentésekkel.
Az energiaügyi miniszterek a Vlagyimir Putyin orosz elnök által javasolt EU–orosz hitelalap létrehozását vitatták meg, amivel az oroszok az ukrán fizetési nehézségeket szerették volna áthidalni. Az unió szakminiszterei egyöntetűen elutasították Putyin ajánlatát. A döntés következtében valószínűleg elkerülhetetlen lesz az újabb gázválság, mivel Ukrajna jelezte, hogy az ukrán gázipari vállalat, a Naftogáz már júliusban sem tudja kifizetni a Gazpromnak a 4,2 milliárd dolláros tartozást, amit az ukrán gáztárolók feltöltéséért cserébe kellene átutalni. A Gazprom nem fizetés esetén ugyanúgy járhat el, mint januárban, amikor a gázcsapok elzárása válsághoz vezetett. Jelenleg annyi a különbség, hogy a nyári időszak miatt az EU nehezebben zsarolható, és van néhány hónapja, hogy a télre szükséges gázmennyiség beszerzését garantálja. Ennek érdekében a tagállamok a jövőben havonta lesznek kötelesek Brüsszelnek jelentést adni stratégiai olajkészleteikről, ami megkönnyítheti az uniós szintű tervezést a tartalékokkal.
A tagországoknak az átlagos importjukra vetítve 90 napi tartalékkal kell rendelkezniük, illetve a hazai fogyasztási átlag alapján számolt, 61 napra elegendő készletet kell tárolniuk. Egyre kellemetlenebb a gázkrízis újabb kulminálódása és az ukrán gáztranzit bizonytalansága. Az unió szakminiszterei egy új energiaügynökség létrehozásáról is döntöttek, bár a leendő Energiaszabályozói és Együttműködési Ügynökség (ACER) székhelye még kérdéses. A központért a szlovák, román, illetve szlovén jelöltek állnak egymással szoros versenyben. A gázhelyzet nyilván szorosan összefügg az ukrán gazdaság katasztrofális állapotával, hiszen az IMF-hitelek ellenére is Damoklesz kardjaként lebeg az ukrán kormányzat felett az államcsőd veszélye. Ukrajna nem EU-tagállam, ezért kevésbé számíthat az unió feltétlen támogatására, bár nyilvánvaló, hogy az EU-nak alapvető érdeke az ukrán gazdasági stabilitás. Ráadásul az unió balti tagállamait is hónapok óta kerülgeti a gazdasági összeomlás. Lettország csak drákói intézkedések árán menekülhet meg az államcsődtől.
2009. 06. 19. (XIII/25)
