Nem kétséges, hogy érzékenyen érinti majd a családokat a Bajnai-csomag. Hiszen a családi pótlék befagyasztása, a 13. havi nyugdíj, illetve bér megvonása mind csökkenti a jövedelmeket, miközben az 5 százalékos áfaemelés szinte mindent drágábbá tesz. Az adócsökkentések, a vállalkozások terheinek mérséklése miatt kieső állami bevételek ellensúlyozására a legkisebb rossz, az áfakulcs emelése mellett döntött a kormány. Ez az eddigi csomagok után nem volt kétséges, mértéke azonban nagyobb a vártnál. Ennek oka az időközben mindinkább lassuló gazdaság és az emiatt egyre kisebb mértékű állami bevétel. Januárban még a 3 százalékos visszaesés is meredeknek számított, ma pedig már vita sincs a szakemberek között a 6 százalék körüli visszaesésről.
Július 1-jétől minden bizonnyal – a tejen és a pékárukon kívül – minden élelmiszer, vegyi áru, ruházat, tartós fogyasztási cikk, rezsiköltség, de még az új lakások, telkek is drágulnak. Az ezek miatt keletkező többletkiadásokat csak egy szűk réteg számára képesek ellensúlyozni az szja-ban tervezett változások. Az elképzelések szerint a 18 százalékos sávhatárt a mostani 1,7 milliós jövedelemről 1,9 millióra tolnák el, ami havi 8-10 ezer forintos pluszt jelenthet az érintettek számára. A változások nem érintenék, és így nem is segítenék az alacsony jövedelműeket, illetve az átlag körüli keresetűeket, így számukra az áfakulcs emelése minimum havonta 6-7 ezer forintos többletterhet jelent. Még érzékenyebben érintheti az emelés a nyugdíjasokat, a segélyeken élőket, a munkanélkülieket, hiszen a kevesebb pénzből jobban hiányzik majd ez a tétel. Ez igaz akkor is, ha az alapélelmiszerekre (tej, kenyér), illetve a távhőre vonatkozóan a mostani 20-ról 18 százalékra mérséklődne az áfakulcs. A 2 százalékos különbség egy 200 forintos tej vagy kenyér esetében csupán pár forintos csökkenést jelenthet, és meglehetősen kétséges, hogy a kereskedők lesznek-e olyan nagylelkűek, hogy nem nyelik le. Annyit azonban elér a kedvezményesebb kulcs, hogy legalább a tej és a pékáruk nem drágulnak a többi élelmiszerrel együtt. (A többi intézkedést lásd keretes írásunkban.)
Lényeges változást jelenthet jövőre az úgynevezett összbruttósítás. Ennek lényege, hogy az szja-t a munkabérek nagyobb összege után – a munkaadók által fizetett nyugdíj- és társadalombiztosítási járulékokat is beszámítva – kell megfizetni. Hogy ne járjon lényegesebben rosszabbul a dolgozó, ezzel párhuzamosan 4-5 millió forintra emelnék a sávhatárt, az alsó kulcsot pedig csökkentenék. Az elképzelés szerint a jövedelmek döntő többsége ebbe a sávba esik majd.
Mire elég?
A csomag negatív hatásait megélni „szigorú” dolog, de vajon megéri-e az áldozat? Elegendő lesz-e a csomag ahhoz, hogy megmaradjanak a munkahelyek, hogy a költségvetés egyensúlyba kerüljön egy közel 6 százalékos recesszió idején is, illetve szebb legyen a jövő: azaz újra a növekedési pályára álljon a gazdaság?
Bajnai Gordon minden lehetőséget megragad arra, hogy hangsúlyozza a fájdalmas lépések szükségességét és hasznosságát. Meggyőződése, hogy ha nem cselekszünk gyorsan és határozottan, akkor sötét jövő, évekig elhúzódó recesszió vár az országra. Tartósan leszakadnánk a régiónktól, százezres nagyságrendben kerülnének veszélybe állások, és a forint gyengülése miatt elúszhatnának a devizahitelre vásárolt lakások, autók. A fájdalmasnak meghirdetett csomag révén azonban esély nyílik arra, hogy a világgazdasági válság utáni időszakban újra növekedési pályára kerüljön az ország.
Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője megkeresésünkre közölte, hogy a Bajnai-program szükségessége az egyre csökkenő GDP-pályához való igazodás. 2010-ben a folyóáras GDP mintegy 7,7 százalékkal lehet alacsonyabb, mint ahogy azt a 2008. decemberi középtávú költségvetési programban tervezték (29 ezer 78 milliárd forint helyett csak 26 ezer 852 milliárd forint). Ehhez az alacsonyabb jövedelempályához alacsonyabb költségvetési kiadásokat kell rendelni, hogy a költségvetési újraelosztás – és így a költségvetési hiány – ne növekedjen.
A nyugdíjfizetést, a nyugdíjba vonulást érintő intézkedések, valamint a gyermekes anyák munkába állását érintő rendelkezések javíthatják a munkaerő-piaci részvételt meghatározó ösztönzőket, amely a beharangozott járulékcsökkentéssel együtt emelheti a hosszú távon várható gazdasági növekedést.
Megkeresésünkre Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő elemzője elmondta: annak ellenére, hogy vannak vitatott pontjai a csomagnak, alapvetően alkalmas arra, hogy visszaszerezze a bizalmat az ország iránt, ugyanis mind az IMF, mind az EU, illetve a külföldi befektetők számára kellő biztosítékot jelenthet a csomag arra, hogy nem nő tovább az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya. Segítségével tisztán látható, honnan biztosítható a deficit csökkentésének a forrása. Pozitívum az is, hogy a kormány hozzá mert nyúlni a tabukhoz, illetve reálisan számol a várható gazdasági visszaesésre vonatkozóan. Ha a kormánynak sikerül végigvinnie a terveit, megállhat a forint gyengülése, és folyamatosan hozzáférhetővé válnak az IMF-hitel aktuális részletei, mivel teljesítenénk a feltételeket. Orbán Gábor szerint a csomag közvetve segít abban, hogy kisebb kockázattal vészeljük át a válságot. A jelenlegi politikai helyzetben pedig a bizalom helyreállításánál lényegesen többet nem várhatunk az egy évre szerződött kormánytól – tette hozzá.
2009. 04. 24. (XIII/17)
