Mennyire védhető az a kormányzati álláspont, miszerint eddig – az IMF igazgatójának látogatása előtt – nem volt látható, hogy a tervezettnél mélyebb lesz Magyarországon a válság, azaz nem 1 százalékkal, hanem akár 2-3 százalékkal is visszaeshet a GDP?
–ŰTavaly október végén, illetve december elején, amikor a harmadik költségvetés készült, még nem tűnt irreálisnak az 1 százalékos visszaesés. December végén azonban, amikor a parlament elfogadta a büdzsét, már olyan makrogazdasági adatok érkeztek az USA-ból, az EU országaiból, melyek mentén az elemzők között konszenzus alakult ki arról, hogy nem reálisak a költségvetés számai, a helyzet lényegesen súlyosabb, mint az várható volt még hónapokkal korábban.
Emiatt a sodródás miatt utazott Budapestre az IMF igazgatója?
–ŰA látogatás törvényszerű, mivel a hitelt folyamatos ellenőrzés fejében kaptuk meg. Kontroll alatt van tehát, hogyan, mire használjuk fel, és milyenek a gazdasági folyamatok. Az, hogy maga az igazgató látogatott meg minket, csak nyomatékosítja a helyzet komolyságát.
A kormány nem tehetett mást, elfogadta, hogy nem tartható a költségvetés. Mivel a vártnál nagyobb lesz a gazdaság visszaesése, és kisebb az infláció, ezért kevesebb bevétel folyik be az államkasszába, így a deficit sokkal nagyobb lenne a tervezettnél. Ez azonban nem megengedhető Magyarország számára. Több ok miatt sem. Egyrészt azért, mert a hiány csökkentése feltétele volt az IMF-hitelnek, másrészt az euró bevezetése érdekében vállaltuk, hogy 3 százalék alatt tartjuk a deficitet. Ezt az ígéretünket sajnálatos módon soha nem tartottuk be. A kormánynak tehát valóban változtatnia kell a költségvetésen.
Mekkora a mozgástere?
–ŰUgyanazt kell most tennie, mint amit az elmúlt években egyébként is kellett volna csinálnia. A magyar gazdaság fő baja ugyanis az, hogy az állam túlságosan rátelepszik a reálszférára, túl sok pénzt von el, és azt nem hatékonyan használja fel, ezért keletkezik évről évre hiány az államkasszában. Meg kell tehát változtatni az adórendszert, emellett csökkenteni kell a kiadásait, azaz hatékonyabbá kell tenni az államot.
Mivel napról napra újabb és újabb adatok érkeznek, mennyire vehetjük biztosra, hogy ténylegesen 2-3 százalékkal mérséklődik a magyar gazdaság? A Goldman Sachs elemzőház 4-5 százalékra teszi a visszaesés mértékét.
–ŰValóban nehéz ma pontosan megmondani. Kedvezőbb forgatókönyv esetén 2-3 százalékos lehet a visszaesés. Ennek feltétele az, hogy a világgazdaság, és elsősorban az Egyesült Államok, illetve az EU erős országai ez év második félévében kilábaljanak a recesszióból. Ellenkező esetben a hazai visszaesés súlyosabb lehet, akár az 5 százalékot is elérheti. A magam részéről „kicsit valószínűbbnek” tartom a kedvezőbb verziót.
Ezek szerint nem kizárt, hogy az év felénél újabb módosításra szorul majd a büdzsé?
–ŰVéleményem szerint most fel kellene készülni a legrosszabb forgatókönyvre, hogy ne kelljen állandóan toldozni-fol-dozni. Az pedig egyáltalán nem lenne baj, ha kisebb lenne végül a deficit.
Ezek szerint nem elegendő a most keletkezett 200-250 milliárdos hiány? Ennél is jobban meg kell húzni a nadrágszíjat?
–ŰIgen, elképzelhető, hogy ennél is nagyobb mértékre lenne szükség.
Milyen lehetőségei vannak a kormánynak a szorításra? Áfaemelés, a családi pótlék, egyéb szociális juttatások megnyirbálása?
–ŰNem az én tisztem, hogy a kormány helyett javaslatokat tegyek. Mivel aránytalanul sokat költ az állam, bőven van lehetőség a lefaragásra úgy, hogy annak nem látja kárát a társadalom. Jelenleg leginkább az áfaemelés tűnik elképzelhetőnek, a munkára rakódó terheket nem lehet tovább emelni, sőt, inkább csökkenteni kell. Egy esetleges áfa-emelést azonban nem lenne bölcs fűnyíróelvszerűen bevezetni, az energiaárakra rakódó adót szinten kellene tartani. Fontos, hogy ezzel párhuzamosan mérsékeljék a vállalkozások terheit.
A negatív tendencia miatt feltehetően még nagyobb lehet a munkanélküliség is.
–ŰSajnos, sokkal több ember veszítheti el a munkáját, 100 ezerrel emelkedhet a munkanélküliek száma.
Az a tény, hogy az eredetileg tervezett 1 százalék helyett 2 vagy 3 százalékos lehet a gazdaság visszaesése az idén, egyben azt is jelenti, hogy elhúzódóbb, hosszabb lesz a válság, vagy csupán azt, hogy mélyebb lesz a gödör?
–ŰEz attól függ, hogyan alakul a világgazdaság helyzete. Mindenesetre hosszabb ideig tartó válságra kell felkészülni, a kilábalás pedig elnyújtott időszak lesz.
Eltarthat akár 3-4 évig is?
–ŰNem. Ennyire nem vagyok pesszimista. Elvileg 2010-ben visszatérhet a világgazdaság a növekedési pályára, de ha a kormány most nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, 2010-ben sem nem indul be a növekedés.
2009. 01. 23. (XIII/4)
