hetilap

Napvilágra került az Európai Bizottság növekedési jelentése is, amely szerint az EU-ban már tavaly érzékelhető recesszió tovább folytatódik idén. Az uniós gazdaság összességében mintegy 1,8 százalékos gyengülésével számolnak, ezen belül az eurózónában a lassulást 1,9 százalékra teszik. A jelentés szerint „a gazdasági helyzet és kilátás kivételesen bizonytalan marad, miközben a világ a második világháború óta bekövetkezett legrosszabb válsághelyzettel szembesül”.
2008 harmadik negyedévében a GDP 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, mind az eurózóna, mind az EU egésze szempontjából. A gazdasági aktivitás a vártnál gyengébb volt Német-országban, Olaszországban, Finnországban, Dániában, Észtországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban is. Kellemes meglepetést egyedül Franciaország jelentett az eurózóna nagyobb országai közül, mivel enyhe növekedést tudott felmutatni.
A munkanélküliség növekedése eddig leginkább Spanyolországot, Észtországot, Írországot és Lett­országot érintette, de a brüsszeli előrejelzések szerint ezeknél az országoknál a munkanélküliségi ráta további, komolyabb növekedése is várható.
A jelentés szerint a nemzetközi kereskedelem is komolyan megsínyli a globális lanyhulást. Az áruk és szolgáltatások exportja várhatóan tovább csökken 2009-ben: az EU egészében mintegy 3,5 százalékkal, az eurózónában pedig 4 százalékkal. A növekedés csak szerény mértékben indul be újra 2010-ben, de 2009-ben még az import terén is visszaesésre számítanak az elemzők.
A brüsszeli jelentés szerint a recesszió érinti a kereslet minden szegmensét, kivéve az állami fogyasztást és befektetéseket. A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos aggodalmak és a munkaerőpiac bizonytalanságai óvatosságra inthetik a háztartásokat az alacsonyabb infláció és a kormányok, jegybankok bizalomnövelő intézkedései ellenére is. Ebből következően a lakossági fogyasztás 2009-ben várhatóan csökkenni fog, majd 2010-ben némileg magához tér.
Ami Magyarországot illeti, a brüsszeli jelentés szerint 2009 első felében a szigorú racionalizálás, a hitelek drágulása, a fokozott bizonytalanság és a külkereskedelem jelentősen rosszabb kilátásai lesznek jellemzők. Ilyen körülmények között a vállalatoknál csak mérsékelt bérnövekedésre, munkaerő-elbocsátásokra és a befektetések visszafogására lehet számítani. A háztartások kevesebb hitelhez jutnak majd hozzá, ami a munkanélküliség növekedésével együttesen valószínűleg a fogyasztás komoly csökkenéséhez vezet. Ily módon a GDP 1,5 százalékkal eshet vissza 2009-ben, és a fokozatos visszarendeződés 2009 második felénél előbb nem várható – ekkorra számítanak ugyanis a pénzügyi piacok újbóli helyreállására. A finanszírozás továbbra is költséges lesz, így a fogyasztás és a befektetés csak mérsékelten kezd majd magához térni 2010-ben.
A kilátások erre az évre nem túl rózsásak a híres közgazdász, Nouriel Roubini szerint sem. Szerinte a globális növekedés -0,5 százalék körül lesz 2009-ben. Ez lesz évtizedek óta a legrosszabb globális recesszió. A nagy gazdasági világválság óta nem volt ilyen súlyos pénzügyi válság, amely először Amerikát találta telibe, majd különböző csatornákon keresztül a globális gazdaság többi részét is elérte.
Roubini szerint a globális gazdaság csak félig van még túl a 2007 decemberében indult recesszión, ami a második világháború óta a leghosszabb és legsúlyosabb hanyatlás lesz. A GDP Amerikában is csökkenni fog 2009-ben, ahol a lakossági fogyasztás és befektetés meredeken visszaesett. A közgazdász szerint a helyreállás csak nagyon lassan indul majd be 2010-ben.
Amerika az 1974–75-ös és az 1980–82-es válságokhoz képest sokkal rosszabb, mélyebb és hosszabb recessziót fog megélni, ami minimum 2009 végéig kitart majd. A munkanélküliségi ráta elérheti a 9 százalékot is. A fogyasztásban is hanyatlás várható, hiszen „az amerikai fogyasztó most nem tud vásárolni, kevesebbet takarít meg, és adósságok alatt nyög”.
A latin-amerikai országokban is jelentősen lassul majd a gazdasági növekedés. A külső behatások a GDP bővülését 0,8 százalékra mérsékelik majd 2009-ben. A régió ugyanakkor Roubini szerint 2010 első és második negyedévében valószínűleg elkezd majd bővülni. Az elemző az eurózónával kapcsolatban pesszimistább: itt a GDP 2,5 százalékos összehúzódására számít. Míg az Egyesült Királyságnak 2,3 százalékos visszaesést jósol, optimistább a skandináv országokkal kapcsolatban, ahol a növekedés az elmúlt években meghaladta más fejlett országokét. A növekedés azonban itt is lassulni fog 2009 folyamán, és valószínűleg ebben a régióban is beáll majd a recesszió.
Roubini szerint Kelet-Európa is meredek visszaesést tapasztal majd 2009-ben. A legnagyobb folyó fizetési mérleghiánnyal küzdő országok, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária szorulnak rá legjobban a korrekcióra. Észtország és Lettország már komoly recessziót él meg, utóbbi az IMF-hez fordult segítségért még decemberben. Összességében véve a komoly pénzügyi válságok kockázata ebben a régióban igen magas.
A hitelezés nehézségei és az alacsonyabb olajárak lerombolták a növekedési kilátásokat a FÁK-ban, ahol a növekedés várhatóan 2 százalékkal csökken majd 2009-ben. A térségben legjobban valószínűleg Ukrajna és Kazahsztán szenvedi meg a válságot.
Ázsiában – Japánt kivéve, amely már hosszabb ideje recessziót él meg – a növekedés várhatóan meredeken, 3,8 százalékra esik vissza. Hongkong, Szingapúr és Tajvan recesszióban marad az év első felében, és talán a harmadik negyedévben is. Az
ASEAN-országok gazdasága jelentősen visszaesik majd a 2004–07-es szintről.
Roubini szerint a 2009-es év Kína számára is nehezebb lesz. A növekedés ugyan valószínűleg meghaladja majd az 5 százalékot, de ez komoly visszaesést jelent az elmúlt öt év 10 százalékos átlagáról. A tőkeáramlás megtorpanása és a drágább hitelezés pedig India növekedését is jelentősen visszaveti majd.
A válság a Föld végső határait is érinti, bár Ausztráliában a recesszió valószínűleg megtorpan majd 2009-ben, ám az éves GDP-növekedést így is csak 0-1 százalék közöttire teszik. Új-Zélandon a GDP akár 1 százalékkal is csökkenhet idén. Roubini szerint Izraelben is jelentősen, 1 százalék körüli értékre lassul majd a növekedés, de a visszaesés sem kizárható.
A patinás pennsylvaniai Wharton School pénzügyi professzora, Franklin Allen sem jövendöl sok jót az idei évre: „A gazdaság szerintem mély és meglehetősen hosszú recesszió elé néz. Egyelőre nem látok a horizonton fénysugarat. A világon most egyetlen ország sem teljesít jól. Mindenhol nehéz a helyzet, hatalmasak az adósságok. A defláció irányába haladunk, amihez még hozzáadódik a növekvő munkanélküliség is.”
Az egyetem másik professzora, Mauro Guillén szerint az Amerikában tapasztalt összeomlás más, mint a többi ipari országban tapasztaltak, mert itt a probléma a pénzügyi szektorban kezdődött, és ez terjedt tovább a gazdaság egészére. „A világ többi részén az amerikai problémák először a reálgazdaságban okoztak gondokat, és ez vezetett a pénzügyi piacok meggyengüléséhez. Amerikában a kérdés az: helyre tudjuk-e pofozni a pénzügyi szektort? Sajnos, nem vagyok túlzottan optimista e téren” – tette hozzá borúlátóan Guillén.
Richard Marston professzor szerint az esetleges újabb csődök, a kötvények elértéktelenedése és a további munkahelyvesztések további csapásokat mérnek majd az amerikai gazdaságra. „Bár a piacok már talán beárazták ezeket az eseményeket, az embereket mégis megrázzák majd, amikor bekövetkeznek, és ez tovább rombolja a fogyasztói bizalmat. Hosszú idő óta ez az első világválság. A gond azonban az, hogy a múltbeli fellendülések motorja, az amerikai fogyasztó most szervizben van, és teljes generáljavítást kell végrehajtani rajta.” Márpedig a vállalkozások visszafogják majd a befektetéseket addig, amíg nem éled fel újra a kereslet. „Na de honnan jön majd kereslet?” – teszi fel a költői kérdést Marston. „Szerintem a sajtóban terjedő hírek, miszerint »valamikor 2009 folyamán« beindul a helyreállás, inkább csak vágyálmok. De majd meglátjuk.”
Franklin Allen professzor szerint a probléma az, hogy az amerikaiak nem tudják, befektetéseik mennyit érnek, így aztán visszafogták a költekezést és az újabb befektetéseket. „Mindenki attól retteg, hogy elveszíti a munkáját vagy a megtakarításait. Hatalmas a bizonytalanság. Amíg ebben nincs változás, addig lefelé fogunk haladni.”

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek