A KSH legfrissebb gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 1,6
százalékkal nőtt 2008 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest.
Szakemberek között vita van arról, hogy a gazdaság beindulásáról van szó, vagy a
tavalyi rekord alacsony bázishoz képest történt némi elmozdulás. A tény
mindenesetre tény, Európa- szerte is az egyik legalacsonyabb a hazai GDP
növekedési üteme.
A magyar gazdaság húzóereje továbbra is az export bővülése, de emellett a
vártnál valamivel nagyobb lett a beruházások növekedése is. Lassú maradt
továbbra is a lakosság fogyasztása és a kiskereskedelmi forgalom szintje.
A hivatalos prognózis egybeesik az elemzők várakozásával a várható
GDP-növekedést illetően. A tavalyi 1,3 százalék után az idén 2,1 százalékra
emelkedhet a gazdaság növekedési üteme, és ha minden jól megy, jövőre 2,9
százalékig is gyorsulhat. A mérsékelt optimizmust táplálhatja, hogy azok a
negatív tényezők, amelyek 1 százalék körülire húzták vissza a növekedést, mint a
fagykárok, az aszály, az állami, illetve az egészségügyi visszafogások, az idén
nem várhatók akkora mértékben, illetve remélhetően nem ismétlődnek meg.
A kutatóintézetek közül talán a legoptimistább GKI Gazdaságkutató Intézet Zrt.
szerint az év végére a magyar gazdaság kijöhet a növekedési gödörből, de a
bővülés üteme 2008-ban is elmarad a többi új EU-tagállamétól. Az intézetben úgy
látják, hogy idén akár 2,5-3 százalékkal is bővülhet a gazdaság, az év utolsó
negyedében pedig elérheti a 3,5 százalékot.
Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese lapunknak kifejtette, hogy valóban
optimistábban látják gazdaságunk kilátásait. Ezt a meggyőződését elsősorban arra
alapozza, hogy ez évben azok az ágazatok, amelyek tavaly negatívan
teljesítettek, várhatóan javuló eredményt produkálnak, ami érzékelhetően javítja
a GDP egyenlegét.
A vezérigazgató kifejtette, hogy tavaly a gazdaság lényegesen alacsony szinten
teljesített, ami alapvetően a szokásostól eltérő rossz időjárásnak volt
betudható. Nemigen volt arra példa, hogy kukoricából feleannyi teremjen, mint
más évben, és más gabonafélék esetében is hasonló arányok voltak. A
gyümölcstermésről pedig az aszály és
a jégkár „gondoskodott”. Karsai szerint egy átlagos időjárás mellett a második,
illetve a harmadik negyedév érezhető pozitívumot hoz a GDP-növekedésben.
Karsai Gábor
2008. 05. 21. (XII/21)
