A lakosság rossz hangulata különösen az ország elmúlt évi teljesítményének
értékelésében mutatkozik meg, ami az év végére – a saját háztartás helyzetének
megítéléséhez hasonlóan – még a 2006-ban mérteknél is mélyebbre került. Sokat
elárul a közhangulatról, hogy az ország gazdasági helyzetében decemberben már a
megkérdezettek 77 százaléka látott romlást, és alig 3 százalékuk javulást.
Szerény vigasz, hogy 2007 márciusa óta a jövőre vonatkozó várakozások, ha csak
kicsivel is, de kevésbé borúlátóak, mint a múlt értékelése.
A gazdasági helyzet megítélését leginkább a pártpreferencia befolyásolja: a
kormánypártok szavazóinak ítélete összességében a borúlátó tartományban mozog
ugyan, de ők így is lényegesen optimistábbak az átlagosnál, míg a Fidesz
szavazói a legkevésbé bíznak a gazdaság teljesítményében. Az év utolsó
hónapjaiban bekövetkezett visszaesés ugyanakkor nagyrészt épp a kormánypártok
szavazótáborának hangulatváltozásából adódott – a Fidesz szavazóinak értékelése
szeptembertől lényegében nem változott.
A következő évi inflációra vonatkozó becslések átlaga az első félévben
mérséklődött, de az őszi áremelkedések idején ismét feljebb kúszott. Az előző 12
hónapban érzékelt drágulás mértéke hullámzóan alakult, de míg 2006-ban (az
általános fölébecslést figyelembe véve) viszonylag alacsony szinten, jellemzően
13–16 százalék között mozgott, addig 2007-ben a megkérdezettek már 18-20
százalékosra becsülték. Az év elején a lakosság az infláció jelentős mértékű
növekedésével kalkulált, hiszen a jövőre vonatkozó infláció mértékét 7
százalékponttal becsülték nagyobbra, mint a múltban tapasztaltat. Az előző 12
hónapban bekövetkezett pénzromlás mértékét a 2007-es év második felében is egyre
nagyobbnak érezte a lakosság, de ehhez képest már csak kisebb – 2 százalékos –
növekedést tartott valószínűnek. Egyébként 2004 előtt a lakosság többnyire az
infláció mértékének csökkenését, az EU-csatlakozást követő két évben pedig annak
változatlanságát valószínűsítette.
A munkanélküliségre vonatkozó becslések is viszonylag érzékenyen reagáltak az
aktuális eseményekre, de az elmúlt másfél évet tekintve (különösen a jövőre
vonatkozó becslések terén) mégis inkább fokozatos megnyugvás látható. A lakosság
továbbra is a munkanélküliség mértékének emelkedését valószínűsíti (a múltra
vonatkozó becslések átlagosan 21–24 százalék között, míg a jövőre vonatkozóak
24–28 százalék között ingadoztak), de a különbség a 2006 második felében mért
4-5 százalékról 2007-ben 2-4 százalékra csökkent.
Az elmúlt év során lényegében stagnált a hitelfelvételt tervezők aránya – a
legrosszabb jövedelmi helyzetűek körében enyhén csökkent a hitelfelvételi kedv,
de ezt ellensúlyozta a legjobb helyzetűek körében mért növekedés. Talán a
megszorítások hatása, hogy valamivel többen próbáltak a jövedelmükből
félretenni, mint 2006-ban – igaz, a megtakarítás átlagos mértéke többnyire a
háztartás jövedelmének 15 százaléka alatt maradt. Ezzel együtt kismértékben, de
fokozatosan csökkent a vásárlási kedv is: bár a nyár végén még kisebb emelkedés
volt látható, az év végére már csak a háztartások 18 százalékában tervezték nagy
értékű tartós fogyasztási cikk beszerzését, és így ez az arány ismét a 2002 óta
mért legalacsonyabb szintre süllyedt.
2008. 01. 11. (XII/2)
