Ma már nem lehet megélni csak a sportból – vallják egyöntetűen a Heteknek
nyilatkozó bajnokok. Nem így volt ez azonban 20-30 évvel ezelőtt... „A
Kádár-rendszer idején, akinek számottevő sportolói pályafutása volt, többnyire
hivatásos sportolóként élt. Megélhetését a ténylegesen a sportolásért kapott
juttatások mellett a bekalkulált mellékes is támogatta – ami többnyire a
csempészet nyújtotta lehetőségekben jelentkezett. Sokan szereztek ekkor olyan
indulótőkét és kereskedelmi képességeket, amelyeket később jól kamatoztattak” –
részletezte lapunknak a múlt rendszer nyújtotta sportolói létformát Dénes Ferenc
sportközgazdász.
Néhány évtizeddel ezelőtt a borozók, sörözők tulajdonosai, majd a butikosok
között találkozhattunk sok hajdani bajnokkal, de voltak, akik egyetemet
végeztek, és később „vízilabdás orvosok” vagy éppen „öttusás ügyvédek” lettek.
„A többség esetében azonban mégis a sportágban való munkavállalás, az edzői,
sportvezetői karrier nyújtotta polgári életút valósult meg” – konstatálta a
szakértő.
Kovács „Kokó” István
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2007. 12. 21. (XI/51)
