hetilap

Bajnai Gordon

Fotó: Somorjai László

A magyar polgár 2004 óta hallgathatja különböző fórumokon, hogy mi fán
teremnek az „uniós pályázati pénzek”. Az Európai Bizottság szerint az új
tagállamok közül Magyarország továbbra is a „bronzérmes” helyen áll a 64
százalékot teljesítő Szlovénia és a 62 százalékot lehívó Észtország mögött, de
megelőzve az 54 százalékos teljesítményt felmutató Lengyelországot. A hivatalos
jelentésből az is megállapítható, hogy az előző negyedévihez képest jelentősen
gyorsultak a lehívások az új tagállamokban, azon belül is elsősorban
Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon. Ezzel szemben Gombos
Krisztián, az évek óta pályázatírással foglalkozó Standard-Team Kft.
marketingvezetője lapunknak elmondta: úgy látja, 2007-ben jelentősen visszaesett
a pályázó cégek száma. Mint ismeretes, 2007-ben már a II. Nemzeti Fejlesztési
Terv lépett életbe, amely egészen 2013-ig tart. A Standard-Team úgy tapasztalta,
hogy míg 2004-2005 idején nagy volt a lelkesedés a pályázók körében, 2006-ban
már alig osztottak ki valamit. „Ennek egyrészt a kormányváltás volt az oka,
másrészt az, hogy ha az EU ad 100 forint támogatást, abból 40-et mindig a magyar
államnak kell állnia. Ez utóbbi viszont nem mindig valósult meg” – tette hozzá a
pályázati szakértő. Sőt, a 2007-ben aktuális pénzek feltételei jelentősen
szigorodtak is: a pályázó cégeknek általában olyan súlyos pénzügyi
kötelezettségeket kell vállalniuk, hogy még a tőkeerős, sikeres vállalkozások is
visszariadnak. „Az EU-pénzekből eleve nem támogatnak induló vállalkozásokat. Más
esetekben pedig gyakran szabnak olyan pénzügyi feltételeket, hogy egy cégnek a
következő 3 évben garantálnia kell egy bizonyos árbevétel-növekedést. A mai
magyar gazdaságban pedig ez többnyire lehetetlen.”

Hazánkban a Nemzeti Fejlesztési Terv felhívásaira benyújtott pályázatok
elbírálásának felügyeletét az Európai Bizottság végzi, míg a bírálat menetének
kidolgozása és a meghívott szakértők kiválasztása nemzeti hatáskörben van.
Gombos szerint a folyamat alapvetően objektív, akárcsak maga a pályázatírás. A
megadott szempontok szerint elkészített pályázatról nagyjából előre meg lehet
saccolni, hogy hány pontot fog kapni. A kérdés innentől már csak az, hogy lesz-e
ennél jobb pontszám a mezőnyben.

Az uniós támogatásra pályázók között újabb lehetőségek nyílnak meg, mivel
szeptemberben az Európai Bizottság foglalkoztatásért felelős főbiztosa, Vladimir
Spidla aláírta Magyarország sorrendben tizenötödik, s egyben az utolsó operatív
programját, a Társadalmi Megújulás Programot. Ezzel az aktussal hazánk
valamennyi ágazati és regionális fejlesztési programját jóváhagyta az unió
végrehajtó testülete, és Magyarország az unió 27 tagállamából a negyedik ország,
amelynek valamennyi programját jóváhagyta a bizottság. Csupán Dánia, Málta és
Hollandia előzött meg minket. Viszont nekik együttesen is jóval kevesebb, kilenc
operatív programjuk van.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is elégedett lehet,
hiszen az elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében
2007–2013. év között a magyar mezőgazdaság több mint 5 milliárd euró fejlesztési
forrásban részesülhet. Ha az önerőt is figyelembe vesszük, összesen 9 milliárd
euró értékű fejlesztés valósulhat meg a hazai agráriumban és a vidéken. 

A miniszter elmondta, hogy a források 35 százalékát környezetvédelmi és a
természeti környezet fejlesztésére szánják, az életminőség javítására 690
milliót. A támogatás 48 százalékát pedig a versenyképesség javítását szolgáló
technikai megújításra és szerkezetátalakításra fordítják. Jut pénz
faluszépítésre, központi terek kialakítására, illetve templom vagy iskola
felújítására is.

Új program indul a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, amely európai uniós
társfinanszírozással mintegy 342 milliárd forintot tesz felhasználhatóvá
környezetvédelmi és energetikai fejlesztésekre 2008 végéig. Bajnai Gordon
önkormányzati és területfejlesztési miniszter elmondta, a pályázaton
önkormányzatok, állami és civil szervezetek is indulhatnak. Mintegy 188 milliárd
forint fordítható a települések szennyvízelvezetési és -tisztítási helyzetének
fejlesztésére, 56 milliárd forint az ivóvízminőség javítására. A miniszter
elmondta, hazánkban közel 900 településen 2 millió ember rossz minőségű
csapvizet kénytelen fogyasztani. Az uniós forrás felhasználása révén 2013-ig
összesen 200 milliárd forint jut az ivóvízminőség javítására, így 2015-ig
mindenki egészséges vizet fogyaszthat.

Az uniós források számtalan területen pályázhatók. Közel 2 millió euró áll
rendelkezésre például műfordításokra, kerékpárutak kiépítésére 60 milliárd
forintot már elnyertünk; a BKV az elektronikus jegy bevezetésére 8 milliárd
forintot pályázott és kapott. Természetesen számos oktatási és kulturális,
illetve gazdaságfejlesztési területen van lehetőség pályázni. (A részletek a
www.nfu.hu honlapon olvashatók.)

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek