Az igazi meglepetést nem is a politikai megosztottságnak megfelelő értékelés
váltotta ki az ICEG EC és a HBLF által szervezett pénzügyi csúcstalálkozón,
hanem a kormánypárti Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter önkritikája.
Molnár, aki maga indította el a reformsorozatot, beismerte, hogy súlyos hibát
követtek el, amely akár az egész folyamat sikerére is kihathat.
Molnár szerint a legnagyobb eredménynek az tekinthető, hogy a reformmal
csatlakoztunk az európai trendekhez, az uniós országok kétharmada ugyanis már
bevezette a vizitdíjat, az úgynevezett teljesítményvolumen-korlátot. Molnár
nagyon fontosnak tartja annak a szakmán belüli felügyeleti szervnek az életre
hívását is, amelyhez a betegek fordulhatnak és ahol szakmai alapon segítséget
nyújtanak akár orvosokkal konfrontálva is.
A volt miniszter ugyanakkor beismerte, hogy hibát követtek el. „A legnagyobb
hiba az volt – fogalmazott –, hogy a reformot nem a biztosítási rendszer
módosításával kezdtük. Ennek kellett volna az első lépésnek lennie, és utána
következhetett volna a többi.” Mint mondta, „ennek hiánya veszélyeztetheti a
többi lépés sikerét is”. Megkeresésünkre Molnár elzárkózott, mondván, nem kíván
a részletekbe bocsátkozni.
Járai Zsigmond volt jegybankelnök Molnárnál kritikusabban fogalmazott a
megszorító intézkedésekkel kapcsolatban. „Több apró jó lépés is fellelhető a
megszorítások között, de alapjában véve a gazdaság egésze rossz irányba megy.
A gazdaság olyan, mint egy csapat, amelynek haladási irányát bandák határozzák
meg. De ilyen bandával soha nem fogunk felzárkózni”– fogalmazott.
„A probléma az – tette hozzá –, hogy rossz reformokkal jutunk el a deficit
mérséklődéséhez. A kormány tönkreteszi az egészségügyet, az oktatást, a
nyugdíjrendszert, sőt az euró 2011-es bevezetésének esélyét is. Nincsen
társadalmi megegyezés, sem szakmai hozzáértés, így nem lehet reformokba kezdeni”
– mondta Járai, aki szerint a kormány eszement kapkodást csinál, és emellett
nincs hitelessége. „Nem lehet egyszer azt mondani, hogy dübörög a gazdaság,
utána pedig azt, hogy megszorításokra van szükség. Ez a hiteltelen gárda nem tud
reformokat végrehajtani” – tette hozzá.
A volt jegybankelnök élesen bírálta a regnáló kormányt a korrupció miatt is.
Javaslata szerint korrupcióellenes törvényt kellene létrehozni. Meg kellene
vizsgálni a kormányzati beruházásokat, a 4-es metrót, az
autópálya-építkezéseket, az uniós pénzosztásokat, és börtönbe kellene csukni
azokat, akik pártfinanszírozásra fordítják a közpénzeket. Olyan Apeh-re,
bíróságra, rendőrségre lenne szüksége az országnak, amelyek mernek intézkedni” –
szögezte le Járai.
A köztársasági elnök javaslatára létrehozandó új költségvetést ellenőrző hivatal
Járai szerint egy újabb sóhivatal. „Elég haver van már Audi 6-ossal ellátva a
különböző intézményekben, nem kell több” – állította.
Veres János regnáló pénzügyminiszter – nem meglepő módon – ennél jóval
optimistábban látja a jelent és a közeljövőt. Mint fogalmazott, „akár 0,4
százalékkal is kedvezőbb lehet az idén a költségvetés egyenlege a vártnál, így
tartjuk a konvergenciaprogramban tett vállalásainkat”.
A miniszter szerint főként a szürke és a fekete gazdaság elleni küzdelemnek
köszönhetően a vártnál több bevétel érkezett. Érzékelhetően, közel 500 ezerrel
csökkent az úgynevezett tb-potyautasok száma, illetve ennek megfelelően nőtt a
járulékfizetések nagysága. A szisztematikus munkahelyi ellenőrzések nyomán ma
már valós tény a fenyegetettség, és ennek is köszönhetően csökkent a feketén,
illetve a színlelt szerződéssel foglalkoztatottak száma. 20 milliárd forintos
többletbevételt hozott az állami kasszának a vagyonosodási vizsgálat, de Veres
szerint a pénzbeli bevételnél fontosabb a mentalitásbeli változás, „a
vállalkozók ma már érzik – fogalmazott –, véget ért egy korszak.
A gyógyszer-támogatási rendszer módosításának is megvan az eredménye – tette
hozzá –, az elmúlt 20 évben az idén először lesz tartható a keret”.
2007. 09. 07. (XI/36)
