Fotó: Reuters
Az Európai Unió Bizottságának beszámolója szerint tavaly 924, az unió piacára
importált és forgalmazott termék nem felelt meg az EU biztonsági előírásainak. A
European Voice uniós hírmagazin szerint égési sérüléseket okozó szaunatakarók,
áramütést okozó irodai tűzőgépek mellett a fulladásveszélyt jelentő
gyermekjátékok, mint például a szemeiket elvesztő játékmacik és babák minősültek
a legveszélyesebbeknek. Számos kisgyermekeknek készült műanyag játék, illetve a
fogzás fájdalmait enyhítő rágóka tartalmazott a szigorú EU szabványok szerint
már veszélyesnek minősülő kémiai anyagokat. Szintén veszélyesnek minősítették,
és kivonták a forgalomból a mobiltelefonnak vagy éppen játékautónak álcázott
öngyújtókat. A veszélyes termékek zöme Ázsiából, 48 százalékuk pedig egyenesen
Kínából származik.
Kínában egyébként virágzik a márkás termékek hamisítása is, gyakorlatilag minden
neves márkaterméket utánoznak. EU-tisztviselők szerint a hamisított termékek
gyakran tartalmaznak a szabványoknak nem megfelelő anyagokat, alkatrészeket. A
hamisított termékek persze leginkább csempészáruként kerülnek Európába, gyakran
a szervezett bűnözés is bekapcsolódik a gyártásba, illetve forgalmazásba. Annak
ellenére, hogy egyre több uniós és nemzetközi szervezet küzd a hamisítványok
ellen, az unió bűnüldözési szervei szerint az alvilág számára alacsony
kockázattal járó, magas profittal kecsegtető „üzletág” a termékhamisítás. A
hamis márkás termékek, például Adidas, Nike sportszerek, svájci márkajelzésekkel
ellátott karórák, Prada táskák és más ruházati hamisítványok igen keresettek
Kelet- és Nyugat-Európában egyaránt. Egy a témában végzett kutatás szerint az
európaiak a kedvező ár miatt szívesen vásárolják a hamisítványokat. Egy
hamisított Ralph Lauren póló, egy ál Omega, vagy éppen Rolex óra nem jelent
különösebb veszélyt viselője számára, legfeljebb a svájcinak álcázott óra
tulajdonosa rendszeresen elkésik. Ezzel szemben a hamisított cigaretták, vagy
italok akár életveszélyesek is lehetnek. Különösen veszélyesek az illegálisan
terjesztett gyógyszerek, mivel azok tartalma teljesen ellenőrizhetetlen.
A csempészek egyik kedvelt értékesítési csatornája az internet, külön honlapok
specializálódtak a csempészáruk terjesztésére. Gyakorlatilag minden neves
terméknek megvan a hamisított változata. Közel 100 millió azon termékek száma,
amit az EU bűnüldözési szervei évente lefoglalnak, és ez csak a jéghegy csúcsa,
hiszen a hamis termékek zöme a fogyasztóknál landol. Külön iparág állt rá
Kínában és Oroszországban a szellemi termékek, szoftverek, zenék és filmek
hamisítására. Ez már nemcsak az EU-t, de az USA-t is érzékenyen érinti, mivel
több milliárd dollár bevételtől esnek el a szoftver- és a szórakoztatóipar
multinacionális vállalatai. Az USA a közelmúltban két eljárást is indított Kína
ellen a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO), mivel Kína nem tartja be a
nemzetközi egyezményeket a szoftverek, filmek és zene illegális másolása és
terjesztése elleni küzdelemben. Nem ritka, hogy egy szoftvert, illetve egy
DVD-filmet a világpremier előtt néhány nappal már egy-két dollárért meg lehet
vásárolni a pekingi feketepiacon. Más kérdés, hogy Oroszországban és Kínában,
illetve Ázsia más, szegényebb régióiban egyáltalán meg tudnák-e fizetni az
eredeti termékeket. Kína állami szinten látszólag küzd a hamisítók ellen, és
évente több ezer eljárást indít a különböző világmárkák nevével visszaélőkkel
szemben. Egy másik probléma viszont, hogy Kínában állami támogatást élvez a
világhírű termékek jogilag védett dizánjának lemásolása és más néven történő
forgalmazása. A kínai autóipar például rendre lemásolja Európa vagy az USA
kedvelt autómárkáit, gyakran anélkül, hogy az eredeti gyártókkal megegyeznének.
A BMW X5-höz kísértetiesen hasonló terepjárót vagy a Smart kisautót egy az
egyben tükröző járművet is szeretnének Európában piacra dobni. A Ferrero Rocher
desszertek lemásolva, más néven egész Kínában kereskedelmi forgalomba
kerülhettek. A Ferrero Rocher beperelte a jogosulatlanul másoló céget, és a
Smart gyártói is leszögezték, hogy jogi útra terelik az ügyet.
Stefano Storo, az Európai Bizottság termék- és szolgáltatás-biztonságért felelős
vezetője azért küzd, hogy legalább legális úton ne érkezzenek be az egészségre,
illetve az életre veszélyes termékek az unió piacára. „Útiterv a biztonságos
játékokért” néven tavaly novemberben szerződést kötött az EU Kínával annak
érdekében, hogy az unióba exportált kínai termékek már a gyártás során meg
tudjanak felelni a biztonsági előírásoknak. Soro az European Voice című lapnak
leszögezte, nem céljuk a kereskedelem lebénítása, de azt szeretnék elérni, hogy
az üzleti szempontok mellett az uniós biztonsági előírások is teljesüljenek.
Nincs könnyű dolga Peter Mandelson kereskedelmi és Günter Verheugen ipari
biztosoknak, akik az európai márkák külföldi védelméért is felelősek. A jövőben
az unió az USA-val karöltve még több intézkedést tesz azért, hogy a hamisított
termékek gyártását és uniós forgalmazását megakadályozza. Öt európai világmárka,
a Gucci, a Chanel, a Burberry, a Prada és a Luis Vutton összefogott és beperelte
a hamisítványkereskedelem egyik központjának számító pekingi Selyempiac
üzemeltetőit. A pekingi legfelsőbb bíróság helyt adott a cégek követelésének, és
mára eltűntek a nevezett márkák a Selyempiacról. Egyre szigorúbb nemzetközi
szabályok és ellenőrzés nehezíti majd a csempészek dolgát, illetve azokét, akik
néhány euróért szeretnének „márkás” cuccokhoz jutni.
2007. 05. 04. (XI/18)
