Amint arról több hazai gazdasági médium is hírt adott, az USA-ban komoly
lakáshitel-bedőlési hullám bontakozott ki a tavalyi év végén, s ez szinte máig
tart. Az eddigi, valamint a következő két évben várható veszteségek mértéke
elérheti a 100 milliárd dollárt. A válságnak már eddig is több tucat cég esett
áldozatául. Az ingatlanokra indított végrehajtások száma pedig idén elérheti a 2
milliót is. Bár egyes szakértők attól tartanak, hogy a lakáshitel-bedőlések
recesszióba sodorhatják az egész amerikai gazdaságot, a közgazdászok nagy része
mégis azzal ért egyet, hogy az USA gazdasága kellően erős, és ki fogja heverni a
veszteségeket.
A jelenlegi probléma gyökerei alig néhány évre nyúlnak vissza. Nemrég a telítődő
lakáshitelpiacok mellett új ügyfeleket kereső bankok és pénzügyi szolgáltatók
figyelme az úgynevezett sub-prime kliensek felé fordult. A sub-prime kategória a
problémás hitelmúltat jelenti, Magyarországon ez a szegmens nagyjából a BAR-os
(vagy KHR-es) ügyfeleknek felel meg.
A finanszírozók ráadásul egyre kockázatosabb konstrukciókat kezdtek egyre
agresszívabb módon kínálni „célpontjaiknak”.
Jellemző módon egyre csökkentek az önerőelvárások, és megnőtt a magas
finanszírozású hitelek aránya. A klasszikus jövedelemigazolás helyett a
bevallott, nem igazolt vagy „alternatív módon” igazolt jövedelmeket is
elfogadták. Továbbá a klasszikus értékesítési csatornák mellett (például
bankfiókok) megnőtt a brókerek, hitelközvetítők szerepe. A közvetítők a magas
jutalékok hatására gyakran abban voltak érdekeltek, hogy a potenciális ügyfelet
bármi áron meghitelezzék vagy akár túlhitelezzék, olyan esetekben is, amikor az
ügyfél esetleg nem is volt tisztában a hitel speciális feltételeivel. Amerikában
csak „predatory lending”-ként (ragadozó hitelezés) hivatkoznak erre a
gyakorlatra, ami miatt jelenleg több per is folyamatban van. Legtöbb esetben a
bedőlt ügyfelek a közvetítőt és a finanszírozót hibáztatják, amiért azok nem
győződtek meg kellő alapossággal arról, hogy ők, a hitelfelvevők képesek
lennének-e a felvett hitel visszafizetésére.
Ezek az okok és folyamatok vezettek ahhoz a bedőlési hullámhoz, amelyet az USA
most „sub-prime problémaként” emleget.
A bajba jutott ügyfelek között sok a családos, és jelentős a kisebbségek,
elsősorban az afroamerikaiak aránya – ami nem kis társadalmi feszültséget is
okoz.
Elgondolkodtató, hogy ez a bedőlési hullám nem egy recessziós, rossz gazdasági
környezetben robbant ki. Az amerikai gazdaság növekedése ugyan lassult, de még
mindig normálisnak mondható.
A lakáspiac árnövekedési trendje ugyan jelentősen fékeződött az utóbbi időben,
de országos szinten az árak mégsem csökkentek. Természetesen az amerikai
jelzálogpiac sok tekintetben jelentősen különbözik a magyartól. Éppen ezért nem
tartunk attól, hogy Magyarországon rövid időn belül hasonló probléma
jelentkezne. Az amerikai példa mindazonáltal több tanulsággal is szolgálhat a
hazai hitelintézetek és ügyfeleik számára a jövőre nézve. n