Fotó: Somorjai László
A Magyar Gyógyszerész Kamara e hét elejéig adott haladékot a kormánynak, hogy
vonja vissza a szabad patikaalapításra és a vény nélkül is kapható gyógyszerek
patikán kívüli árusítására vonatkozó elképzeléseit. A gyógyszerészek egy
tárgyalódelegáció felállítását kérték a minisztériumtól, hogy megoldást
keressenek a jobb ellátásra, a hosszabb nyitva tartásra, a gyógyszerek
internetes rendelésére – mindezt liberalizáció nélkül. A kamara az egészségügyi
tárcától a kijelölt határidőig semmilyen visszajelzést nem kapott, ezért
döntöttek a demonstráció mellett.
Az Egészségügyi Minisztérium kinyilvánította, nem vonja vissza a
törvényjavaslatot, ezért nem jelölt ki tárgyalódelegációt. Részletkérdések
kidolgozásában számit a kamarára. A minisztérium sajtóosztálya szerint az
egészségügyi miniszter több alkalommal tárgyalt a Magyar Gyógyszerész Kamara
elnökével és vezető tisztviselőivel.
A gyógyszerésztársadalomnak nem a részletekkel van gondja, hanem alapvetően nem
ért egyet a patikaliberalizációval. Patikusok szerint mind a fogyasztókra, mind
a szakmára nézve komoly veszélyekkel járhat a liberalizáció. Szakmai alapon
leginkább azt kifogásolja a kamara, hogy a kormány megengedné, hogy egyes
gyógyszerek kikerüljenek a patikákból, s akár benzinkutaknál vagy
bevásárlóközpontokban is kaphatóak lennének. A szakma aggódik azért is, hogy a
betegek nem kapnak majd kellő tájékoztatást a gyógyszerekkel és a használatukkal
kapcsolatban. Szigorú szankciókat helyeztek kilátásba az ezt elmulasztókkal
szemben – hangsúlyozta erre a tárca sajtóképviselője.
A kormány által elfogadott liberalizációs intézkedések a lakosság megváltozott
igényeit elégítik ki – jelentette ki Molnár Lajos egészségügyi miniszter
szeptember közepén. A minisztérium a verseny kiterjesztését hangsúlyozza az
intézkedések hátterében.
A patikusok ugyanakkor állítják, liberalizáció esetén sem alakulna ki verseny,
mert a patikák működését több ponton is megkötik a hatályos törvények. Leginkább
az árrés maximalizálása jelent akadályt, hiszen jelenleg 13 százalékot tehetnek
a gyógyszertárak a nagykereskedelmi árakra, ebből kell kigazdálkodniuk a
béreket, adókat, járulékokat stb. (Az EU-ban egyébként a legalacsonyabb árrés is
20 százalék felett van.) A jelenlegi állás szerint marad ez az intézkedés, más
elárusítóhelyeken azonban nincs árrésplafon. Ráadásul a patikákkal szemben a
szigorú szakmai intézkedések, elvárások megmaradnak, míg az újonnan belépő
üzletektől nem várják el például a gyógyszerek szakszerű tárolását, a lejárt
termékek elszállítását vagy éppen a betegek szakszerű tájékoztatását.
A patikusok szerint a patikaliberalizáció leginkább üzletről szól, és elsősorban
a gyógyszergyártó cégek érdekeit szolgálja. Az eddig is hatalmas profittal
rendelkező gyártók számára most újabb piacok nyílnak meg, tovább növekszik a
forgalmuk, s ebben a hipermarketek is részesedni akarnak. A szakma képviselői
többek között attól tartanak, hogy a gyárak, látva a nagyobb üzleti
lehetőségeket, emelni fogják az áraikat.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »