A gazdasági mutatókat nehéz szubjektíven értelmezni. Nem véletlenül késett a
Pénzügyminisztérium a költségvetési hiány közlésével, ugyanis a szám 91
milliárddal nagyobb a tervezettnél. Az első negyedévi deficit 789,2 milliárd
forint lett, ami az éves előirányzat 51,1 százaléka. A Financial Times
választási beszámolója is megjegyzi, hogy Magyarországon a 2005. évi 6,1
százalékos költségvetési hiány a legmagasabb az Európai Unióban. Az első forduló
utáni eredményt a forint enyhe erősödése és a befektetők visszafogott
megkönynyebbülése követte. A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató londoni részlege
szerint az első fordulós eredmény után a bizonytalanság mégis fennmarad, ami nem
tesz jót a gazdaságnak, ugyanis a rivális pártok várhatóan még több, a
realitástól egyre inkább elrugaszkodó ígérettel kívánják megnyerni a választók
voksait. „Még több költségvetési kiadást és adócsökkentést” fognak ígérni. Jeff
Gable, a Barclays Capital befektetési ház londoni közgazdásza az MTI-nek azt
nyilatkozta, hogy a két forduló között számítani kell piaci gyengülésekre, mert
valószínű, hogy újabb populista ígéretek hangzanak el „az utolsó néhány
választó” megnyerése végett. Fidesz-kormány alakulása esetére Gable azt mondta:
ha „csak az eddig hallott választási ígéreteiket valósítják meg”, az sem lenne
kedvező, különösen, ami az adócsökkentést illeti. Riasztó a befektetők számára a
Fidesz által hangoztatott visszaállamosítás is, ami a kommunista időket idézi
fel, és a Budapest Airport privatizációja után többször is elhangzott a
legnagyobb ellenzéki párt részéről. Az ilyen eszközöket nem tolerálják a piaci
szereplők, hiszen ez kiszámíthatatlanságot eredményez, ami a jól működő gazdaság
egyik legnagyobb ellensége. A piac általában véve is a „status quo” fennmaradása
mellett van. Esetleges jobboldali kormány alakulása esetén az a veszély is
fennáll, hogy a gazdaság és az államkassza helyzetének értékelése az új kormány
részéről nagyon negatív lenne, ami elriaszthatná a befektetőket. A Bank of
America londoni elemzése szerint egyik politikai erő programja sem mutat a
hosszú távú megoldás irányába, de a kormánykoalíció győzelme esetén a
„megkönnyebbülést tükröző fellendülés” hatna rövid távon. A BNP Paribas elemzői
emlékeztettek arra is, hogy a magas költségvetési hiányt éppen az előző
választási ígéretek végrehajtásával „érte el” a jelenlegi koalíció, azonban a
kormánykoalíciót mégis piacbarátabb erőnek tartják a populista Fidesszel
szemben. Az ellenzéki párt ugyanis az államnak egy olyan „atyáskodó” szerepet
szán, ami óhatatlanul az állami kiadások emelkedésével jár. Gazdasági elemzők
számításai szerint a Fidesz választási ígéretei forintosítva 3800 milliárd, míg
az MSZP ígéretei „csak” 1300 milliárd forinttal terhelnék meg az amúgy is
ingatag költségvetést. Példaképpen a Fidesz javaslata a 14. havi nyugdíjra 140
milliárd forintba, a társadalombiztosítási járulékcsökkentés pedig több mint 600
milliárd forintba kerülne. Az ígéretek nagysága miatt is inkább a jelenlegi
koalíció mellett állnak a befektetők, de ez nem jelenti azt, hogy nem fognak
mindent elkövetni azért, hogy a költségvetési egyensúlyt megteremtő valódi
reformokat és szerkezetátalakítást hajtson végre az új kormányzat.
2006. 04. 14. (X/15)
