A PSZÁF tanácsai között az első és legfontosabb az, hogy az ügyfél olvassa el a szerződést, és csak akkor írja alá a közjegyző előtt, ha már minden kérdésére választ kapott az illetékesektől. A kérdés azért kardinális, mert ha valaki nem teljesíti maradéktalanul az aláírt szerződésben vállalt kötelezettségeit, akkor szerződésszegés címén jogi eljárás indítható ellene. Sőt, ennél sokkal súlyosabb gyakorlati következményei is lehetnek az ügynek. Ha a pénzügyi intézmény szerződés szerint érvényesíti a követelését, a szerződésszegő könnyen elveszítheti a biztosítékul szolgáló ingatlan tulajdonjogát.
A szerződés olvasásakor legelőször is érdemes tisztázni: mit ért a hitelfolyósító (a jelzálogbank) "késedelem" kifejezés alatt, és ez milyen intézkedéseket von maga után. Továbbá fokozottan érdemes odafigyelni arra is, hogy a hitelnyújtó milyen biztosítékokat kíván az igénylőtől. Ilyen biztosítékok lehetnek elsősorban a kezesség, a jelzálogjog és a kikötött opciós – jelen esetben vételi – jog. Ez utóbbi esetén ugyanis a banknak joga van arra, hogy nemfizetés esetén – az igénylő beleegyezése nélkül is – megszerezze a biztosítékul szolgáló ingatlan tulajdonjogát, illetve hogy a tulajdonjog megszerzésére valaki mást jelöljön ki.
A hitelnyújtó gyakran arra is jogot formálhat, hogy az adóssal szembeni, lejárt követelését és annak biztosítékait másra ruházza át. Ez az úgynevezett faktorálás, amelynek végső stádiumaként egy kintlevőség-kezelő (behajtó) cég munkatársa jelentkezik nálunk, hogy ezentúl neki tartozunk fizetni.
A hitelszerződés ideje alatt gyakran változhat a jelzálog alapját képező ingatlan értéke. "Figyeljen arra – írja a felügyelet –, hogy a hitelnyújtó által kínált megállapodás elismeri-e az időközbeni esetleges ingatlanérték-növekedést. Ez főleg az opciós jog kikötésénél lehet fontos, mivel akkor a hitelnyújtó joga meghatározni az ingatlan vételi árát."
Annak ellenére, hogy a jelzáloghitelek koncepciója "szép és jó", meg kell említenünk, hogy Magyarországon számos gyakorlati és adminisztratív akadály gördül az igénylők elé. Fogyasztói tapasztalatok igazolják, hogy adott esetben egy angolul is értő közjegyző alkalmazása – például, ha egy külföldi ismerős ingatlanja a biztosíték – olyan összegekbe kerülhet, amelyre szinte újabb hitelt kellene folyósíttatnia az igénylőnek. Másik kritikus területe a magyar gyakorlatnak a földhivatali nyilvántartás lassúsága. Nem egyszer fordult elő, hogy 5-10 évre visszamenőleg maradtak el egyes ingatlanok tulajdonváltozásának rögzítésével, nem is kell említeni, milyen bonyodalmat okozva ezzel. (Bővebben:
www.pszaf.hu)
2004. 10. 01. (VIII/40)
