hetilap

A szociáldemokrata–zöld koalíciós kormány az első a Német Köztársaság létezése óta, amely vette a bátorságot, hogy 2004-ben a nyugdíjakat ne igazítsák a nettó béremelésekhez. A szigorú intézkedéseket a gazdasági növekedés drámai lassulása és a nyugdíjbiztosító intézet által felhalmozott nyolcmilliárd eurónyi deficit kényszerítette ki. A hiány megszüntetésére egy másik alternatíva lehetett volna a nyugdíjjárulék 19,5 százalékról 20,3 százalékra történő emelése, azonban a kormány inkább a német gazdaság versenyképességének javítása mellett döntött a nyugdíjjárulék szinten tartása helyett, sőt az érintettek nem a hónap elején, hanem a hónap végén juthatnának hozzá járandóságaikhoz. Ezen felül jövő év áprilisától az ápolás-gondozási biztosítási járulékfizetési kötelezettség is teljes egészében a nyugdíjasokat terheli, melynek felét korábban a nyugdíjbiztosító fizette. A jövőre életbe lépő járulékfizetési kötelezettség növekedése a kormánykoalíció adatai szerint 1,3 milliárd eurót vesz ki a nyugdíjasok zsebéből. Ez nem von maga után drámai életszínvonal csökkenést, hiszen 5-7 euró kisesést jelent havonta, mégis komoly hatással bír az intézkedés, mert megrendíti a nyugdíj intézetébe vetett évtizedek óta stabil hitet. 

"Egy dolog biztos: a nyugdíj" – volt olvasható az utcai óriásplakátokon még 1986-ban. Azóta azonban megváltozott a helyzet, a nyugdíjasoknak folyamatos megvonásokra és egyre nagyobb teherviselésre kell számítaniuk, és közel sem olyan biztos, hogy a nyugdíjukat évente a nettó bérek emeléséhez igazítják, mint ahogy ezt a tizenhét évvel ezelőtt készült plakát hirdette. Ma már a német lakosságnak csak a 7 százaléka gondolja úgy, hogy a nyugdíjuk biztos jövedelem lesz idős korukban, míg a harminc év alattiaknak már csak a 4 százaléka van ezen a véleményen – derült ki a Stern magazin megbízása alapján a Forsa által készített közvélemény-kutatásából. A nyugállományban lévők 81 százaléka egyáltalán nem elégedett a jelenlegi nyugdíjellátással. Egy nyolcvanhárom éves, mélyen elkeseredett nyugdíjas, Helmut Winter szerint: "A jó diétával ellátott politikusoknak fogalmuk nincs a valóságról, a fizetésük fontosabb számukra, mint maguk az állampolgárok." 

De a németországi változások nem egyedülállóak. A gazdasági növekedés lassulása szerte Európában kikényszerít egyfajta nyugdíjreformot. Francia- és Olaszországban egyaránt nagy felháborodást és megmozdulásokat váltottak ki a kilátásba helyezett változtatások. Olaszországban öt évvel emelik a nyugdíjkorhatárt, és harmincöt év helyett negyvenéves szolgálati időhöz kötnék a járandósági jogosultságot. Az olaszok a hét végén tiltakozásul általános sztrájkot tartottak, több területen nehézkessé vált az élet, számos helyen még a múzeumok sem nyitottak ki.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek