hetilap

Medgyessy Péter egyetemisták társaságában. Figyelik Fotó: MTI

Az euró mihamarabbi bevezetése olyan kényszerintézkedéseket ró a kormányra, amelyek elodázhatatlanná teszik a makrogazdasági egyensúly visszaállítását, a gazdaság növekedését. A következő két év céljai között ezek a szempontok játszanak főszerepet. A tavaly keletkezett extra, 9,3 százalékos államháztartási hiány lefaragása hatalmas teher a költségvetés készítőin. Medgyessy Péter miniszterelnök sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 2004-ben takarékos, ám nem megszorító költségvetés készül. A tervek szerint megszűnik a nullaszázalékos áfakulcs, helyette 5 százalék lesz, és a jelenlegi 12 százalékos kulcs 15 százalékra emelkedik. Jó hír, hogy a legmagasabb, 25 százalékos kulcs 23-ra csökken. A szakértők máris arról beszélnek, hogy a módosítások leginkább az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket érintik majd, mert az élelmiszerek, az orvosi ellátás, a tűzifa, a gáz- és a villanyellátás a 15 százalékos kulcsba, a gyógyszerek például az 5 százalékos kulcsba kerülnek, s ezek a jövedelmük 60 százalékát viszik el. Még nem ismeretesek pontos számítások arról, mennyivel kellene többet fizetnünk, illetve mennyivel dobnák meg az inflációt az áfakulcsok módosításai, előzetesen annyi mondható el, ha minden változás áremelkedéssel járna, átlagban 2,7 százalékkal emelkednének meg az árak és 3500 forinttal terhelné meg a családi kasszákat. Az azonban, hogy mennyit érvényesítenek az árakban, a kereskedők egyéni döntésétől függ.

Összességében elmondható, hogy a jövőre tervezett változtatások a lakosság egészét érintik. Azzal, hogy az eddigi 12 százalékos áfával terhelt tömegközlekedés, személyszállítás 23 százalékos kulcsba kerül, átlagban 10 százalékkal drágíthatja meg a szolgáltatásokat. A kormány szándéka szerint jövőre 4 százalékkal emelkednének csupán a reálbérek, szemben az idei 14 százalékkal. 

A tervek szerint jövőre változatlan marad az adótábla, és az evásokra vonatkozó szabályok. Viszont új adónem születik, az egyszázalékos ápolási díj, amely a munkaadókat terheli. Költségkímélő megfontolások miatt a nyugdíjasoknak tavalyi választási kampány során ígért részleteiben megvalósuló 13. havi nyugdíj ez év végére esedékes része jövő januárra tolódik át.

A felsorolt változtatások még nem tekinthetők véglegesnek, annál is inkább, mert a kisebbik koalíciós párt adócsökkentési javaslatait a kormány nem építette be a tervezetbe. Kuncze Gábor kitart az SZDSZ választási ígéretei mellett, az MSZP prominensei azt üzenték a partnerüknek: nincsen fedezet az ígéretekre, de ha megtalálják a szükséges 120-140 milliárd forintot, lesz miről beszélni. Az eddig példátlan egymásnak feszülést a Fidesz az első perctől kihasználta, "segédkezet" nyújtva a szabaddemokraták céljai megvalósításához. A feszültség nemcsak az ellenzék és a kormánypártok, illetve a szakmai szervezetek között húzódik, hanem a kormányzópárton belül is fellelhető. Némi ellentmondásra utaló jel lehet ugyanis az, mintha Csabai Lászlónét, a lakáshitelügyekért felelős kormánybiztost kihagyták volna a jövőt érintő kérdések tárgyalásakor. A hivatalos kormányzati állásfoglalás szerint megszűnik a törlesztés után maximum 240 ezer forintos adókedvezmény. Csabainé azonban síkra szállt azért, hogy az első lakást építő vagy vásárló fiatalok 3-5 évig
visszaigényelhessék a törlesztőrészlet 40 százalékát.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek