Szeptember végén sorban egymást követték az új befektetési alapokról szóló sajtótájékoztatók. A Raiffeisen Bank ingatlanalapot indított, melyre a jegyzéstől számított másfél éves időkorláttal tőkegaranciát is vállal, ennek fejében viszont a befektetőknek le kell mondaniuk a hozam 15 százalék feletti részéről. Az összegyűjtött vagyont elsősorban kereskedelmi és ipari ingatlanokba tervezik fektetni, kisebb részben irodákba.
A lakáspiacot nem tekintik befektetési célnak. Az új ingatlanalap az első jelentős konkurenciája lehet a másfél évvel ezelőtt indított, jelenleg ötmilliárd forintot kezelő Európa Alapnak.
A Budapest Alapkezelő a Volksbankkal közösen indít kötvényalapot "alapok alapja" konstrukcióban, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a Volksbank saját neve alatt értékesíti a befektetési alap jegyeit, az alap vagyonát pedig – saját alapkezelője nem lévén – a Budapest Bonitas és a Budapest II alapokba fekteti be.
A hazai piacon egyedülálló konstrukcióval rukkolt elő a K&H Alapkezelő. A Fix Plusz néven útjára indított zártvég? – vagyis fix, jelen esetben hároméves futamidej? – befektetési alap tőkegaranciát, valamint garantált, a hároméves futamidőre 18 százalékos fix minimumhozamot ígér. Ezen felül a négy nemzetközi részvényindexből – S&P 500, Nikkei 225, Futsie 100, valamint az Euro Stoxx 500 – alkotott referenciaindex hároméves növekményéből a garantált 18 százalékot meghaladó hozamrész egyharmadát – egész pontosan 33 százalékát – szintén megkapják a befektetők. A hozam maximális mértéke a névértékre vetítve 50 százalék lehet. Amennyiben az index 18 százaléknál kisebb mértékben nő, vagy esetleg csökken, a befektető a tőkét és a garantált hozamot kapja meg lejáratkor, amire a K&H Bank és annak belga tulajdonosa, a KBC is garanciát vállal.
Az új konstrukciók további lendületet adhatnak ennek az egyébként is egyre népszerűbb befektetési forma terjedésének. Augusztus végén a 2001. év végéhez képest 22, éves viszonylatban pedig 34 százalékkal nőtt a nyíltvég? befektetési alapokban kezelt vagyon mértéke, elérve a 840 milliárd forintot. A legkeresettebbek továbbra is a kötvény- és a pénzpiaci alapok, de idén ismét bővült a nemzetközi alapok vagyona is.
2002. 10. 04. (VI/40)
