Egyeztetők seregszemléje Fotó: MTI
Mind a kormány, mind a munkaadók elutasították azt a szakszervezeti kérést, hogy 54 ezer forint legyen a minimálbér, mivel, mint mondják, az adójóváírás miatt a legkisebb bér 10 százalékot fog nettó értékben növekedni. A megemelt minimálbérről a munkavállalói szervezetek maguk is készek lennének lemondani, ha cserébe az adó sávhatárt 1,35 millióról 1,5 millióra módosítanák. Ebbe viszont a munkaadók csak akkor hajlandók belemenni, ha előbb tisztázzák, hogy az így kieső 36 milliárd forintos bevételt hogyan fogja a kormány pótolni. Egyöntetűen elutasították azt a munkavállalói javaslatot is, hogy az egyházakhoz és a civil szervezetekhez hasonlóan a szakszervezetek részére is lehessen 1 százalékos felajánlást tenni, ezáltal fedezendő a kollektív szerződéskötés és az érdekvédelem más költségei.
A tripartit érdekegyeztetésnek az adja a jelentőségét, hogy bár egyezményben meghatározott ajánlás nem kötelező a versenyszférában, több kollektív szerződés rendelkezik úgy, hogy az OÉT-ben kialkudott számok az irányadóak. Így egyik fél számára sem mindegy, hogy milyen engedményeket sikerül a többiektől kicsikarnia. Bérfronton a kormányzat és a munkaadók oldala jó szövetségeseknek bizonyultak a szakszervezetekkel szemben, de olyan kardinális kérdésekben, mint az adómentes érdekvédelmi reprezentáció, vagyis hogy az érdekvédelemmel összefüggő rendezvényeket mentesítik a reprezentációs közterhektől, úgy tűnik sikerül a feleknek dűlőre jutnia. A munkaadói oldal például közölte: örömmel belemegy ebbe is, feltéve, ha ők is megkapják ugyanezt a kedvezményt. Hasonló pozitív fogadtatásban részesült az az ötlet is, mely szerint az adómentes étkezési hozzájárulás összegét hideg ételeknél havi 4000-re, meleg ételeknél havi 6000-re kellene emelni. Az adómentesen elszámolható üdülési csekk összegéről viszont a kormány még tárgyalni szeretne, mivel álláspontjuk szerint a munkavállalói oldal képviselői túl sokat kérnek.
(Folytatjuk)
Megszorítás helyett a költekezés beszüntetése