Csabai Lászlóné kormánybiztos. Többet, több pénzből Fotó: MTI
Csabai Lászlóné lakásügyi kormánybiztos a Heteknek elmondta, hogy a tervezett kormányzati segítségnyújtás elsősorban a hitel-visszafizetés feltételeinek a biztosítását helyezik előtérbe, és nem tart szükségesnek újabb kamatátvállalásokat. Csabainé szerint a saját tulajdonú lakások kedvezményeit már nem lehet lényegesen tovább növelni. A jelenlegi 2,7 százalékos hitelfelvételi kamat is kimondottan alacsony. A kormány ezért inkább a hitelfelvételi lehetőségeket bővítené, hogy akár 20 százaléknyi önrész felmutatása is elegendő legyen egy hitelfelvételhez. A lakásukat eladni szándékozókat pedig arra ösztönöznék, hogy új ingatlanokat építsenek.
Mivel a munka még igencsak kezdeti stádiumban tart, a programhoz kapcsolódó támogatási rendszer részleteiről Csabainé csak keveset árult el. A kormány – elődjével ellentétben – nem a felajánlott önerő nagyságát, hanem a szükségleteket tekinti a legfőbb elosztási szempontnak. A kedvezőbb helyzet kialakulásának egyik fő biztosítékát pedig a közalkalmazottak fizetésemelésében látják. Emellett a bevezetésre váró – már a kormány választási kampányában is meghirdetett – gyermekenkénti egymillió forintos szociálpolitikai támogatás is ezt a célt szolgálná, nem felejtkezve meg a jelzáloghitelek és albérletek utáni adókedvezményekről sem. Ilyen körülmények között Csabainé nem látja akadályát annak, hogy például egy pedagógus házaspár lakáshitelt vegyen fel.
Bár a magyar ember az átlagnál jobban ragaszkodik a saját tulajdonhoz – állítja Csabainé –, a minimálbérből élőket nem lehet belehajszolni egy lakásvásárlásba. Számukra a bérlakáskínálat növekedése jelentene megoldást. Hazánkban egyelőre rémisztően alacsony, csupán 3 százalék a bérlakások aránya. Az európai 30-35 százalékos átlagot figyelembe véve nálunk 10-15 százalék elérése lehet reális célkitűzés.
Az Orbán-kormány idején meghirdetett bérlakás-pályázati rendszer most is működőképes lehetne megfelelő pénzügyi háttérrel – állítja a kormánybiztos asszony, a jelenleg rendelkezésre álló 3 milliárd forint ugyanis szinte semmire sem elég.
Köztudott, hogy az egyetemi és főiskolai városokban sokkal nagyobb az ingatlanok értéke. Ennek oka a kollégiumi férőhelyek hiánya miatt albérletbe kényszerülő fiatalok hada. Míg az utóbbi években megháromszorozódott a felsőoktatásban résztvevők száma, jelentős kollégiumépítések nem történtek. Csabainé – saját bevallása szerint is – arra törekszik, hogy se jogilag, se árban ne legyen különbség egy bérlakás és egy albérlet között. Az albérleti viszonyt is át kell terelni végre a szerződéses "fehér" szférába – vallja.
Mivel a program hátterét adó jogszabály-módosításokra csak a jövő év első félévében kerülne sor, a változtatások 2003. második félévétől lépnének életbe.
2002. 08. 16. (VI/33)
