Utcatisztítás Ausztriában. Elkél a segéderő Fotó: Reuters
A térségben a gazdagabb Németország és Ausztria minden bizonnyal gyorsabban behozza majd a gazdasági hátrányokat, míg például a gyengébb gazdaságú Szlovákiának hosszú hónapokba, sőt évekbe telhet a súlyos infrastrukturális és építészeti károk helyrehozása. A kormányok forrásteremtő akciói hasonlóak: több esetben adócsökkentések elhalasztására, a katonai beruházások befagyasztására kerül sor. Az adakozó kedvet adókedvezményekkel próbálják ösztönözni, de igyekeznek minél nagyobb európai uniós központi juttatásokat kiharcolni.
A legkeményebben sújtott kelet-német térségnek Gerhard Schröder kancellár szerint "második újjászületésre" lesz szüksége. Az árvízben több mint négymillió német állampolgár érintett, százezrek kényszerültek otthonuk elhagyására, és több tízezer vállalkozás dőlt romba. A fő vasútvonalak Drezda, Lipcse, Berlin és Prága között hónapokig is lezárva maradhatnak. Több száz kilométernyi útvonal és számos híd vár újjáépítésre, továbbá több mint 200 millióra becsülik a mezőgazdasági károkat. Schröder kancellár szerint ugyanakkor a hangulat "mindennek mondható, csak reménytelennek nem". Schröder, akinek népszerűségét a szeptemberi választások előtt növelheti is a jelenlegi válsághelyzet, bízik a katasztrófa befektetésösztönző és egyúttal gazdasági növekedést előmozdító hatásában. Ami azt illeti, az áradás nem érkezett a legjobbkor, hiszen a német gazdaság az árvízkárok előtt sem volt éppen csúcsformában. Az eurózóna legnagyobb gazdasága idén mindössze 0,6-0,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol, a munkanélküliségi ráta évek óta beragadt a 10 százalék körüli szintre. A károk miatt a költségvetési deficit meghaladhatja a GDP 3 százalékát, de az ezekhez hasonló rendkívüli esetekben ez megengedett az unióban. A növekvő deficitet a kormány a jövőre tervezett adócsökkentések elhalasztásával kívánja ellensúlyozni. Ezen intézkedésből jókora összeg, mintegy 6,9 millió euró többletforrás származna az országot ért több mint 10 milliárd eurós veszteség pótlására.
A szomszédos Ausztriában a gyorsaság és összeszedettség láthatóan nagy szerepet kap a helyreállítási folyamatokban. Az árvíz nyomán százezer ember egzisztenciája dőlt romba, és mintegy 4 milliárd eurós összkár keletkezett. A Financial Times jelentése szerint erős a szolidaritás, sok magánember adakozik, és számos ipari-kereskedelmi vállalat nagyobb összegeket ajánlott fel a károk enyhítésére. A hatóságok nagyon gyorsak, az alsó- és felső-ausztriai tartományokban az elkülönített segélyösszegekből már 205 millió euró kifizetésre került a károsultaknak. Az osztrák kormány a költségvetési bevételek növelése érdekében várhatóan elhalasztja a jövőre beígért adócsökkentést, ami 1-2 milliárd eurós többletbevételt jelent majd. A 2 milliárd eurós, előirányzott katonai fejlesztést a kormány elhalasztja, és a tervezett 24 vadászbombázó helyett csak 18-at vásárol most meg.
Az uniós csatlakozás előtt álló országok közül Csehországot érte a legsúlyosabb kár. A 3 milliárd eurós veszteség a költségvetés módosítását teszi szükségessé. A legsúlyosabb problémát a közlekedési infrastruktúra, a prágai metró és a lakóépületek megrongálódása okozza. A helyreállítás várható időtartama és ütemterve még bizonytalan. A munkálatok gyorsítása érdekében Lidové Noviny kormányfő nem vetette el azt az ötletet sem, hogy a helyreállítási munkákban munkanélkülieket is alkalmazzanak egy évre átlagos havi fizetéssel, s aki ezt nem fogadja el, megfosztanák a szociális segélytől. A kiadások csökkentése érdekében a kormány befagyasztotta 24 szuperszonikus vadászgép megvásárlását, amelyeket a hadrendben levő MIG–21-esek lecserélésére szántak. A kormány elzárkózik a költségvetési deficit növelésétől, s a problémát privatizációs bevételekből és a kiadások csökkentésével kívánja megoldani. Csehország továbbá jelentős segítségre számít az Európai Uniótól, amelynek ígérete szerint a csatlakozás előtt álló országok is kaphatnak az egyelőre 500 millió eurót jelentő uniós katasztrófaalapból. Németország és Ausztria – tagország lévén – számíthat az uniós strukturális alapok segítségére is.
2002. 08. 23. (VI/34)
