hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Közel a távmunka
Interjú Kiss Péter munkaügyi miniszterrel

2002. 08. 31.
"Nem kellene a munkanélkülieket kocsmapultot támasztó kannás borivóknak tekinteni!" – mondta Kiss Péter munkaügyi miniszter a közgazdász vándorgyűlésen. A miniszter az egyének szuverenitásának visszanyerését a távmunka lehetőségében látja, ami szerinte az uniós csatlakozás utáni "agyelszívást" is csökkentheti. A Heteknek adott interjúban elmondta, a távmunkaprogram elsősorban a 45-50 év felettiek, a gyesről visszatérők, a romák és a fogyatékosok számára nyílna meg. 



Kiss Péter Fotó: Vörös Szilárd

– A tervek szerint mikor indulhat el a távmunkaprogram?

– Remélhetően már jövő évre működőképes lesz. 

A célunk az, hogy mindenki – a hátrányos helyzet? is – a saját munkájából, teljesítményéből boldogulhasson.

– A távmunkáról mint kormányzati elképzelésről már évek óta hallani, de mindeddig nem történt előrelépés. Most mitől kapnának kedvet a vállalkozók arra, hogy hátrányos helyzetűeket alkalmazzanak?

– A siker záloga a munkáltatók terheinek az enyhítése. Adójóváírással ösztönöznénk a munkáltatókat, de az szja-csökkentéssel szintén egyfajta könnyebbséget élvezhetnek. A fix egészségügyi hozzájárulás pedig évről évre kisebb tételt jelent majd.

– A távmunka, illetve bérmunka beszámíthat a szolgálati időbe?

– Természetesen. A távmunka egyenérték? lesz a hagyományos munkavállalási formával. Hasonló védettséget biztosít, tehát ebben az esetben sem lehetne például tizenhat órákban dolgoztatni, ugyanazok a szabályok lesznek érvényben a heti kötelező munkaidőre, a biztosításra, az érdekvédelemre vonatkozóan. Éppen a napokban kötött megállapodást az unió foglalkoztatási biztosa a munkaadókkal és a munkavállalókkal arról, hogy a távmunka a védettség szempontjából azonos érték? legyen. Tehát a jövőre életbe lépő törvény minden szempontból meg fog felelni az európai normáknak. 

– Medgyessy Péter miniszterelnök a vándorgyűlésen a stabil gazdasági növekedés talaján a bérek emelkedését, az egyenlőtlenségek felszámolását hangsúlyozta. A magasabb bérek viszont magasabb járulékok fizetésére kötelezik a munkaadókat. Néhány esetben emiatt a külföldi befektetők áthelyezték cégüket olcsóbb bérekért dolgozó országba. Mi jelentheti a megoldást?

– Éppen az a dolog lényege, hogy a versenyképesség érdekében mérsékeljük a bérekre rakódó járulékokat, hogy a munkáltatóknak jobban megérje foglalkoztatni, fejleszteni a tevékenységüket, növelni a termelésüket. Az elmúlt években a minimálbér emelése miatt olyan mértékben növekedtek a bérekre rakodó terhek, hogy 3-4 százalékos gazdasági növekedés ellenére is csökkent az alkalmazásban állók létszáma. Ráadásul a felerősödött "multiellenes" hangnem okozta bizonytalanság még inkább elriasztotta a befektetőket. Ez hozzájárult ahhoz, hogy nemcsak hozták, hanem néhányan vitték is a tőkét. Példa erre a székesfehérvári elbocsátások, amit, igaz, elsősorban az informatikai ágazat visszaesése váltott ki, emiatt az érintett cégek közül némelyek áthelyezték a termelésüket. De én ezt nem látom veszélyesnek. A székesfehérváriak a jól képzettségüknek köszönhetően rövid időn belül találtak munkát.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!