Megoszlanak azonban a vélemények a jelenlegi és az elmúlt éra gazdaságának értékelésekor. Az 1989 előtti gazdasági rendszer főleg a negyven év felettiek szerint volt jó, míg a fiatalok inkább gyengének találták. Nemcsak az életkor alapján oszlanak meg a vélemények a múltat illetőleg, hanem iskolai végzettség szerint is.
A nyolc általános iskolai és a szakmunkás végzettségűek nosztalgiával tekintenek visz-sza az 1989 előtti időkre, míg az ennél magasabban kvalifikáltak elmarasztalóan. Hasonló tagolódás figyelhető meg lakóhelyek szerint: a budapestiek kifejezetten rossznak tartják a régi rendszer gazdaságát, a városokban élők ennél valamivel jobbnak, míg a községekben élők ítélték a legjobbnak.
Erősen megosztott az ország. A keleti országrészben élők szintén az 1989 előtti időket tartják jobbnak, míg a nyugati rész lakosai pozitívabban ítélik meg a gazdaság jelenét.
A rendszerváltás utáni időszak megítélésében egyébként szintén szerepet játszik az iskolai végzettség. A magasabban képzettek ugyanis jóval pozitívabbnak élik meg napjaink gazdaságát, mint az alapfokú végzettséggel rendelkezők.
De nemcsak a magánszemélyek, hanem a kis- és középvállalatok is optimisták. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet adatai szerint a kis- és középvállalatok konjunktúraindexe 2001. január óta első alkalommal lépte át az 50 százalékos határt. Az index ez év februárjától kezdve meredeken, megtorpanás nélkül emelkedett.
Saját vállalkozásuk helyzetét tekintve is egyre bizakodóbbak a vállalkozók. A javulást várók között 35 százalék kismértékű, 4 százalék pedig jelentős fellendülésre számít. A tevékenység bővítését akadályozó feltételek között, a korábbiakhoz képest 10 százalékkal kevesebben jelölték meg a tőkehiányt, és 8 százalékkal kevesebben tartanak a gazdasági környezet bizonytalanságától. Derűlátók a vállalkozók a belföldi értékesítés lehetőségeivel kapcsolatban is, míg a külföldi piacon a kis- és középvállalkozói szektor 69 százaléka a jelenlegi helyzet fennmaradását, 19 százalékuk pedig kis mérték? javulást vár.