Veszteség a bőség idején Fotó: Reuters
A KSH felmérése szerint idén 18 százalékkal (268 ezer hektárral) nagyobb területen termett gabona, mint 2000-ben. Az időjárásnak köszönhetően a betakarított menynyiség 7 millió tonna volt, amely 42 százalékkal több az előző évinél. A termés minősége is jobb, mint az 1998-as nagy "búzabomba" idején, azonban úgy tűnik, a hazai mezőgazdaság nem tud élni az "égi áldással". A termelők veszteséget kénytelenek elkönyvelni, miközben bőség van. Az export lehetőségek pedig – puszta szervezési problémák miatt – igencsak korlátozottak.
Hogy miért? A dolgok hátterében a mezőgazdasági piacok sajátossága áll, az, hogy az éves előállított mennyiség egy igen rövid időszak alatt "készül el", míg a felhasználása egész évben történik, más szóval nem lehet ütemezni a termelést. Ebből adódik az is, hogy a betakarítás után megnő a kínálat, ezért alacsony a termés ára, majd az idő haladtával folyamatosan emelkedik. Így a termelők csak akkor tudnak a nagyobb profithoz hozzájutni, ha az anyagi képességük lehetővé teszi számukra, hogy raktározzák árujukat. Ehhez vagy saját raktárral kell rendelkezniük, vagy közraktárba kell letenniük a terményt. A gond csak annyi, hogy a saját raktárak kapacitása kicsi, a közraktárak jó részét pedig egyes kereskedők bérlik, jó részük azonban üresen áll. Így a gazdák többsége áll a gabonahalmok előtt, és nemigen tudja, mit kezdjen a bőséggel. Mivel többségük nem tud hosszú távra raktárt bérelni, rá van arra kényszerítve, hogy olcsón adjon túl a termésen, azaz veszteséggel fogják zárni az évet. Érdekesség a dologban az, hogy maga a gabonaágazat nyereséggel jöhet ki az ügyből, mert a kereskedők kellő raktárbázissal a hátuk mögött az olcsón felvásárolt gabonát később jó áron tudják értékesíteni. A felesleggel megáldott gazdák szerencsétlenségére az exportlehetőségek is igen korlátozottak, mivel a szállítási kapacitás olyan szűkös, hogy 8-10 hónapra tudják csak vállalni a szállítást: a kör bezárult, hiszen ehhez is a raktározásra van szükség.
A bomba ezennel hosszú távra időzített, mivel a gabonatermelő gazdák veszteségei a jövő évi termést veszélyeztetik. A napokban ugyanis már meg kell vásárolni a vetőmagot, és elkezdeni a talajmunkákat. Pénz híján viszont félő, hogy csökkenni fog a vetésterület, visszaszorul a gabonapiac.
2001. 09. 28. (V/39)
