A magyar gazdaságot nem az USA-t ért terrortámadás következményei, hanem a világ és az EU gazdaságának lassulása érinti kedvezőtlenül. Ahhoz, hogy Magyarország kedvező pozícióját meg tudja őrizni, három követelménynek kell eleget tennie – magyarázta Inotai András. A folyó fizetési mérleg hiánynak pótlására évi 2 milliárd dolláros működő tőke szükséges, ehhez viszont elengedhetetlen az ország nemzetközi versenyképességének fenntartása. Ezért szükség lenne – a beígért és elmaradt – bér- és adóreformra, hogy a termelési költség nemzetközi mércével hoszszabb távon is elfogadható maradjon.
"Az a rendszeres külföldi tőkeellenes kirohanás, amit a kormány számtalanszor megengedett, életveszélyes felelőtlenség – mondta a Heteknek Inotai András. – Az autópálya-építés magyar mivoltának gyakori hangsúlyozása, a Danone elleni eljárás, az emlékezetes »osztrák vircsaft« kiszólás, a nyugdíjrendszerbe való következetes beavatkozás, vagy a nem EU-konform vállalatvezetői kinevezések mind erősítik a külföldiekben a bizalmatlanságot. De említhetném még a Mol és a gyógyszeripari cégek árképzésébe való beavatkozást is, amelyek következménye látható a Budapesti Értéktőzsde »produktumán« is. Nem titok – folytatta az igazgató –, hogy a nemzetközi vállalatok mezőnyében nagyon erős a verseny, de ez a verseny együttműködésen alapul, és nem kirekesztésen. Ezt meg kellene nekünk is tanulnunk" – tette hozzá.
A már megtelepedett multinacionális vállalatok valószínűleg nem hagyják el az országot, mert hiszen versenyképes termelést folytatnak, viszont a bizonytalanság tetten érhető a középtávú üzleti stratégiájuk kialakításában. Abban, hogy a profitot nem fektetik be, hanem elviszik az országból, vagy megváltoztatják terveiket és más országokba telepítik át a bővítő beruházásaikat, kutatásaikat, fejlesztéseiket. Tapasztalatok szerint a külföldi vállalatok most kivárnak, egyrészt a választásokig, másrészt az uniós csatlakozásig, mert az EU-tagság mégis egyfajta stabilitást jelent.
"Azért elgondolkodtató – mondta az igazgató –, hogy annak ellenére, hogy a magyar gazdaság fejlődik leggyorsabban a térségben, nem tud tovagyűrűző hatást kifejteni és nem is ösztönzi a tőkét." Magyarország az elmúlt években egyértelműen veszített a tőkevonzó képességéből: korábban 2 milliárd dollárnyi volt az éves beáramló tőke, tavaly csupán 1,3 milliárd, tehát megtorpant a korábbi folyamat. De Magyarország a térség országaihoz képest is lemaradt, hiszen amíg Magyarországra eddig 20 milliárd dollár működő tőke érkezett, addig Csehországba 22, Lengyelországba pedig 36 milliárd. 1999 közepéig a beáramló tőke még fedezte, (sőt időnként meg is haladta) a folyó fizetési mérleg hiányát, addig 1999 második fele óta nem képes ezt fedezni, így újra elkezdett nőni a nettó államadósság. Inotai felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaságpolitika irányítóinak még most kellene lépéseket tenni, amíg kezelhető ez a folyamat.
Kritika Nagy-Britanniából
A The Economist cím? brit gazdasági hetilap éles kritikával illette a magyar kormány gazdaságpolitikáját. Az alábbiakban e cikkből idézünk.
2001. 09. 28. (V/39)
