Folyamatban a Hungária körút felújítása. Eltérő célok és eszközök Fotó: MTI
Tisztán politikai döntésről van szó – mondta Demszky Gábor főpolgármester. Az említett állami garanciát két évvel ezelőtt ígérte meg a kormány a fővárosnak, azóta több ízben is írásban tett megerősítést az elhatározása mellett. A tizenegy projekt részben környezetvédelmi, részben infrastrukturális beruházást takar, amelyek az uniós elvárások teljesítéséhez elengedhetetlenek. E több mint 50 milliárd forintos projekten belül megemlítendő például a pusztazámori szilárdhulladék-lerakó létesítése; szennyvíz-főgyűjtőcsatornák kiépítése; villamosok cseréje; a Fővárosi Hulladékhasznosító M? füstgáztisztító berendezésének megépítése, vagy a Hungária körút–Könyves Kálmán körút fejlesztése. A nagyvonalú beruházásokban az érintett tárcák, a környezetvédelmi és a közlekedési is partner volt. Annak ellenére, hogy egy hasonló hitelt néhány hónap alatt nyélbe lehet ütni, két évig semmit sem tettek az érintett miniszterek az ügy érdekében – mígnem mindketten elbúcsúztak a bársonyszéktől.
A beruházásokhoz szükséges összeget az Európai Beruházási Bank (EIB) biztosítja, feltételként azonban állami garanciát kért. Ennek teljesítésével semmilyen kockázatot nem vállalt volna az állam, sőt a főváros ezt kvázi megvásárolta volna, hiszen a hitel összegének 0,5 százalékát, (145 millió forintot) kifizetett volna az államnak. Most, hogy erre a bevételre nem tart igényt a kabinet, a fővárosnak kereskedelmi bankoktól kell megszereznie a garanciát, amely közel egymilliárd forintjába kerül a fővárosnak, azaz az adófizetőknek – magyarázta Demszky.
A kabinet a váratlan döntését azzal indokolta, hogy a garanciakeret kimerült. Később Borókai Gábor szóvivő úgy fogalmazott, hogy valószínűleg azért nem kapja meg a garanciát a főváros, mert a projektek jelentős része már megvalósult. A valóságban azonban csak a pusztazámori hulladéklerakó készült el, illetve egy-két alacsonyabb költség? beruházás, amelyeket a hitel reményében a főváros megelőlegezett.
A főpolgármester szerint a kormány döntése szakmailag elfogadhatatlan, és nyilvánvaló hazugságokon alapul. Az államháztartási törvény szerint ugyanis a parlament felhatalmazta a kormányt arra, hogy az EIB-vel kötött hitelszerződésekre kezességet vállaljon. Tehát nincsen olyan keret, amelynek kimerülésére ebben az esetben hivatkozni lehetne – szögezte le Demszky. Szerinte két lehetőség áll fenn: vagy Járai Zsigmond pénzügyminiszter – akinek a kérésére döntött így a kormány – szakmai hibát követett el, és félrevezette a miniszterelnököt, vagy a kormány a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyva tisztán politikai megfontolásból tagadta meg a garanciát. Atkári János főpolgármester-helyettes hozzáfűzte, hogy a kabinet döntése kedvezőtlen következményekkel jár a kormány számára az EIB-vel való kapcsolatában. Rossz fényt vet a magyar államra az, hogy két év után visszavonta az ígéretét, ezzel a szavahihetőségét ásta alá, tekintettel arra, hogy a 4-es metró építését lehetővé tevő EIB-hitel felrúgása után ez a második alkalom, amikor előkészített, letárgyalt projektet hiúsít meg a kormány. Hozzátette, hogy az Orbán-kormány a fővárost negatívan diszkrimináló politikai döntései miatt eddig több száz milliárd forinttól esett el.
2000. 11. 25. (IV/48)
